2008. őszi AnimeCon

Hát ez is megvolt. És milyen jó volt! Szerintem ez volt az eddigi legjobb Animecon. Bár az elindulás nem volt zökkenőmentes, mert a vonat 70 percet késett. Az odáig rendben van, hogy Romániából jött, de mindig törvényszerű lesz a késés ezek után? 2.50-kor indult volna eredetileg, és 4 óra lett belőle. Ezért érdemes volt nem adni egész éjjel! -_- De az a lényeg, hogy odaértem. Tehát olyan 7 óra fele értem oda, és már kerestek, hogy hol vagyok. Én meg kerestem a sort, mert állítólag ott voltak a többiek. Hát nem átrendezték, és a sátorban árulják a jegyeket? -_- Ott volt Truner, V-ADi, Young Link, Ragnaros, Light Lugia, Norbi és Sunshinekart. Jól elszórakoztattuk egymást. 9-kor kezdték adni a jegyeket. Hála Istennek elég elöl voltunk, ezért hamar sorra kerültünk. Biztonsági őrök engedték be az embereket, azt vettem észre, hogy mindenki nyugalommal vette tudomásul, hogy ez van. De a helyszínen vásárolt jegyért sorbaállók mindig sikoltoztak, amikor akár 1 cm-t is előrébbmentek. V-ADival jegyeztük, hogy na, már 5 halott, 20 sebesült... Miután megszereztük nekem a jegyet, átálltunk a Gáborral (Sunshinekart) a jegyvásárolós sorba jegyet venni. Keressük a sor végét, és igen... 500 méterre volt a sátortól. Na, elkönyveltük, hogy nem mehet be. Vagy mégis? Később egy gyerek eladta az egy napos jegyét. Tudni kell, hogy az egy napos jegy 1500 forint volt, és a srác 2500 forintért ajánlotta fel a jegyét. Többen is jelentkeztek érte, ezért licit indult érte. 2600, 2700, 2800, 3000, 3200. Gábor itt kénytelen volt megállni, mert nem volt több pénze. De felajánlottam neki, hogy kisegítem 200 forinttal, így 3400 forinttal miénk lett a jegy. Tudtuk, hogy jóval olcsóbban hozzájuthattunk volna, de a biztonság élménye, hogy megvan a jegy, az mindennél többet ért. Közben csatlakozott hozzánk Ákos (Necrokid) is. Csak aztán ő egy idő után elment a lányokkal más lányokat keresni.

Amikor megvolt a jegy, elmentünk a Gáborral a piacra szétnézni. Volt amerikai Link to the Past! És 2000 forint volt! T_T Csak azért nem vettem meg, mert reménykedtem benne, hogy az Animeconon találok Megumi Hayashibara CD-t, de nem volt. Így bosszantott, hogy otthagytam. Egyébként voltak jó dolgok, de csak az amerikai LttP-t vettem volna meg. Na de mindegy. Telefonon jelentkezett a Ricsi, hogy megvan-e a jegye. Nem tudtuk neki megvenni, ezért sorbaálltunk vele. Gyűlöl sorbaállni, ezért amint jelentkezett valaki, hogy eladja az egy napos jegyét azonnal lecsaptunk rá. Mivel mindenki rendben van, mennénk be az épületbe. De ránk szólnak, hogy ott a sor... Ott a sor, de hol a vége??? T_T Több ezer ember állt előttünk, mert új tűzrendészeti szabály, hogy mindenkinek a táskáját át kell nézni, és a szúró-vágó eszközöket el kell kobozni. Csak a Ricsit sajnáltam ^^' Ráadásul neki nem is volt táskája! XD De elég gyorsan ment a sor, úgyhogy viszonylag hamar bejutottunk. Aztán szétszéledt a társaság, mert mindenki mást akart látni. Meg olyan sokan voltak, hogy könnyű volt elveszíteni egymást. Sokáig Ákossal voltam, de ő is hol eltűnt, hol előkerült. De győzött az eltűnés...

Aztán, ha előkerült valaki, csatlakoztam hozzájuk, de vége mindig ugyanaz lett. Elmentem szétnézni a sátrakban. A kis sátorban Karaoke megy? Na lássuk. Illetve halljuk. Hihetetlen, hogy egyesek azt hiszik, hogy mennyire tudnak énekelni, de ha felvenném, és visszahallgattatnám velük, menekülnének. Aztán a nagysátorban. Ott nem volt valami sok érdekesség, de volt egy asztal, ahol az egyik Japán könyvtár reklámozta magát, és ott volt egy Japán hölgy. Aki szerencsére tudott angolul. Elbeszélgettem vele Megumi Hayashibaráról, mondta, hogy Japánban mennyire imádják, és hogy milyen nehéz beszerezni az albumait. Nagyon kedves hölgy volt. Aztán irány a konzolterem. Super Smash Bros. Brawl verseny? Naná, hogy jelentkezek! Jó volt. Az egész BigN-es csapat jelentkezett, és tőlünk nyerte meg valaki, mégpedig Krisi. Én az első körben simán továbbjutottam, a másodikban estem ki. Norbi volt az ellenfelem. Én Linkkel voltam, ő meg Foxszal. Kegyetlenül harcoltam, melynek egy darabig meg is volt az eredménye, mert először én ütöttem ki Norbit, de kapott később egy Smash Ballt, és kiütött kétszer, úgyhogy végül ő nyert. Este volt a Karaoke verseny döntője. Hát kíváncsi voltam, hogy mit tud az a 6 lány, aki bejutott. Az első, az Ayumi Hamasakis jó volt, a második már nem tudom, mit énekelt, de jó volt ő is. De a harmadik. Aki a Final Fantasy IX Melodies of Life-ját énekelte. Nagyon beleélte magát, és magával rántotta a közönséget, de még hogy! Itt mellettem hajlítgatják a kezüket a nézők. Azt hittem, hogy csak poénból, de amikor hátranéztem (a 3. sorban ültem), hogy mindenki csinálja... Hát nem volt semmi. Idáig nagyon jó a műsor, de nem szeretem, ha valakinek ennyire megcsinált a hangja. Nagyon bántja a fülemet, meg ahogy "mozgatta" az ajkát. Szóval nem nyerte el a tetszésemet. Hiába énekelt jól, de nem szeretem a csinált hangú énekesnőket. Az őstehetségek, azok igen! Az negyedik is valami hasonló volt, aki Romeo × Julietet énekelt. Neki is ilyen csinált hangja volt. De az ötödik dalra nagyon hegyeztem a fülemet, MEGUMI HAYASHIBARA dal!!! Mivel Istennőként imádom a művésznőt, ezért elkerülhetetlen volt, hogy összehasonlítsam vele. Egyébként a Love Hina openinget, a Sakukra Sakut énekelte. Jó volt a hangja, de a dal nem neki való. Nem az ő hangjára lett írva, és nem vitte bele azt a vadságot, ami Megumi belevitt, és amitől igazán jó lett a dal. Így ez csak egy átlagos dal volt. A 6. lány nem jelent meg. Eredményhirdetés, aztán mentünk bagszival és V-ADival bagsziékhoz. Nála aludtam. Hát mivel előző éjjel nem aludtam semmit, ezért nem kellett álomba ringatni ^^'

Aztán vasárnap nem maradtam sokáig, mert már nem voltak érdekesek a programok, és már nem is találkoztam senkivel, úgyhogy 11-kor hazamentem. Nagyon jól ment a vonat, úgyhogy nem volt semmi gond.

Összességében nagyon jó volt, és szerintem ezek után ismét rendezesen járni fogok!

Super Smash Bros. – Ahol elkezdődött

Sokan tudnak arról, hogy a játék Nintendo 64-en kezdte pályafutását, de azt tapasztalom, hogy sokan nem tudják, hogy milyen volt a játék, nem kapott akkora figyelmet.

Amin egyébként nem is lehet csodálkozni, mert a játék eléggé kiforratlan volt. Nagyon kevés karakter volt itt, szám szerint 12. Csak pozitív szereplők kaptak helyet, úgy, mint Mario, Luigi, Ness, Link, Fox, Pikachu, Jigglypuff, Samus Aran, Captain Falcon, Donkey Kong, Yoshi és Kirby. A zenéje is olyan semmitmondó volt, és amiről híres volt a játék, az a botrányosan ronda grafika.

A karakterek az alapvető dolgokat tudták, mint támadni, és a speciális támadás, de csak egy pár játékmód volt, mint pl. Break the Targets, volt Classic Mode, Training Mode, és Multiplayer. Mindezek ellenére a játék rendkívül sikeres volt 5.55 millió példány ment el belőle. A Famitsu 31/40 pontra értékelte, és az átlag-értékelések is 7-8 pont körül tanúskodnak. Annyira nem rossz játék, egyszerűen csak kiforratlan volt. Tehát lehetett érezni, hogy ebből valami nagyon jó dolog lesz. És igen, a Super Smash Bros. Melee bebizonyította!

The Wind Waker Pak GC

Hát igen, a mai napig vágyok egy ilyenre, hiába van meg maga a játék Limited kiadásban, és van GC-m, de ez azért más. Egyébként csak ehhez a Pakhoz csomagolták mellé a Limited Edition Wind Wakert. Aki már korábban vett GameCube-ot, annak a sima kiadással kellett beérnie. Egyébként a Master Quest világszerte történő megjelenését állítólag azzal sikerült elérni, hogy volt egy internetes TV műsorban egy Zelda maraton, és rajongók küldhettek leveleket, melyeket továbbították a Nintendónak, hogy ők is szeretnének játszani a megnehezített Ocarina of Time-mal. Céljuk, mint látható, sikeres volt.

Egyébként Amerikában utólag kiadták külön Az Ocarina of Time/Master Quest duettet külön kiadványban azoknak, akik korábban vettek GC-t. Erre a CD-re is pályázok.

A leghírhedtebb félrefordítás: I am Error!

Mindeki, aki hallott Zelda játékokról, szerintem ismeri a történetet, hogy a Zelda II-ben van egy ember, aki így mutatkozik be Linknek, hogy "I am Error!" Hogyan alakult ez ki? A képlet egyszerű. A Japán Zelda II-ben így mutatkozik be a férfi: "Watashi wa Bagu desu!" A Bagu lenne a név, ami japánul szoftverhibát, alias Errort jelent, és tévedésből a nevet is lefordították! A Watashi japánul az én. Szerencsére nincs több ilyen szoftverhiba a Zelda játékokban. ^^'

Zelda II: The Adventure of Link – VÉGIGJÁTSZVA!!!

Nagyon kemény, és nehéz harc volt, már én is megizzadtam, remegve izgultam, de sikerült! 19 óra 26 perc volt, és 107× haltam meg összességében. Előszörre nagyon ügyesen végigmentem a pályánk, és Thunderbirdnél is sokáig eljutottam, de csak nem sikerült. Néhány sikertelen próbálkozás után elég volt, és elhatároztam, hogy szétnézőbe megyek a Great Palace-ban, valahogy csak elérek már 5000 pontot, hogy továbbfejlődjek. Miután a bejárat után lementem, akkor elvileg balra kell menni, de jobbra mentem. És itt találkoztam lávából felugró Skullheadekkel, és úgy döntöttem, hogy itt gyűjtöm össze a fejlődéshez szükséges pontmennyiséget. Egy Skullhead megöléséért 20 pont jár, szóval elég lassú emelkedés volt. 250-et kellett megölni a fejlődéshez. Fél órába telt, de sikerült. ^^ Így a támadóerőm 7-es lett (ez fejlődött) a varázserőm 7-es, az életerőm meg 8-as (maximumon van). Így már kevesebbszer kell sebezni Thunderbirdöt, de sikerült. És Dark Link jött. Ahogy mondták, csak alá tudom támasztani, hogy rém könnyű! Be kell állni a sarokba, meg kell várni, amíg neked jön, kardozni vele, aztán úgyis neki esik ki a talaj a lába alól. Nyolc sebzés után halt meg. Megszereztem a Triforce of Courage-et, és feloldottam Zeldát az átok alól. Tök vicces volt, Zelda úgy ébredt fel, mintha csak simán aludt volna! XD És megáldott minket, és jött a Staff Roll. Hihetetlen, hogy mindenkit a becenevén hívtak. -_- Hát így esett a végigjátszás. Nagyon kemény volt, vannak hibái a játéknak, de megéri, mert van egy hangulata, ami igazán jóvá teszi a játékot. Úgyhogy ha valaki nem riad vissza a nehéz játékoktól, és szereti a Castlevania stílust, az szeretni fogja a játékot.

A Nintendo őse Magyarországon – Elektor Kalandor

Nem tudom, ki mennyire ismeri a Nintendo őstörténetét, hogy hogy indult nálunk. Ennek egy részét leírtam a Zelda tesztben, de hogy a '90-es évek elején Dévényi Tibi bácsinak köszönhetően mekkora médianyilvánosságot kapott a Nintendo, arra muszáj külön postot szánnom, hiszen koromból kifolyólag (22 éves vagyok) volt szerencsém látni kisgyerekként ezeket a TV adásokat, és hihetetlen élmény kisgyerekként látni, hogy valaki irányítja a TV-ben látható emberkét, ugrál vele, akadályokat kerül ki, frenetikus élmény volt számomra. Igen, igen ő volt Mario, és a Super Mario Bros. című játékról beszélek. 1990-et írunk. Dévényi Tibor egy olyan műsort szeretett volna csinálni, amiben telefonon keresztül játszhatnak a gyerekek, és akár nyerhetnek is. De nem is akármi a főnyeremény! Miamibe utazás és nyaralás 1994. nyarán! Az egésznek a lényege a következő: 1990-1993 között volt a TV 2-es (régi) csatornán 17.50 körül minden nap. Ebben az időben még nem volt elterjedt a nyomógombos telefonok használata, ezért maga az Elektor Kalandor szállította a telefont, bekötötték a TV-be, és úgy játszott, hogy Mariót a telefon nyomógombjaival irányították. A 4-es gombbal ment balra, a 6-os gombbal ment jobbra. Azt hiszem, hogy a 3-as gombbal ugrott, és az 1-essel gyorsított. Két Mario játék volt terítéken: Super Mario Bros. és Super Mario Bros. 3. Mert ez is volt. Istenem, amikor a Mario 3 volt. Emlékszem, odaültem a TV elé, és nem létezett más számomra. Veszettül imádtam a játékot. De játszottam is vele. Pontosan nem emlékszem, de ha jól tudom 1991. vége felé kaptam meg a Mario 3-at NES-re, Azóta is megvan, és működik. De most már inkább Wiin, Virtual Console-on veszem elő a játékot. Na de visszatérve a műsorra: Még 2002-ben megjelent Dévényi Tibor: Három kívánság c. könyve, és abban nem akármit írt le az Elektor Kalandorról. A jogokat nem akárhonnan szerezték meg, mint egyenesen Japánból! Tibi bácsi részletesen írt a Japán Nintendós üzletemberekről, hogy milyenek. De megegyeztek. De a jogokat legvégül az Európai Stadlbauer cégtől vették meg, mert ők szolgáltatták Európának a játékokat. Minden rendben ment, elindult a műsor. A játék a főnyereményen kívül sem ment tét nélkül, mert minden (a játékban) elért 10000 pont után ajándékot kapott a játékos, a legmagasabb szint 50000 forint. 3 perc alatt kellett teljesíteni. Éa aki az egész játék alatt a legmagasabb pontot elérte, az nyerte meg a főnyereményt. A főnyereményes műsor nem volt akármi! 1993. december 19-én volt vasárnap kora délelőtt. 15 éve volt, 7 éves voltam akkor, de mégis tisztán emlékszem arra a műsorra. Akkor mutatták be a magyar nyilvánosság előtt a Super Mario All-Stars bundle-ös Super Nintendót (tehát azt az SNES-t, amihez adták a játékot) és 2 gyerek holtversenyben lett 1. helyezett. Az egyik srác 10 éves volt akkor, a másik meg 8, ha jól emlékszem. És ők utaztak ki Miamibe. És ők mutatták be a magyar nyilvánosság előtt a Super Mario All Stars játékot is. Soha nem felejtem el, hogy azonnal belezúgtam a játékba! És nem is sok idővel rá, (hisz közel volt 1993. karácsonya) kaptam meg a Super Nintendót pont ugynazt, mint amit a TV-ben láttam. Hát majdnem elsírtam magam örömömben. ^^' A műsorban a két gyerek a The Lost Levels játékkal játszottak, elég jól. A 10 éves gyerk végigment az első pályán, aztán átadta a Controllert a 8 évesnek, ő elvérzett a 2. pályán. ^^' És még valami: Felhívták telefonon a 3. helyezettet, mert őt megjutalmazták a Super Nintendóval! Már akkor mondtam anyukámnak, hogy a Super Nintendónak jobban örültem volna, mint az utazásnak! XD Noha az Elektor Kalandor megszűnt, a Három Kívánság c. műsor még nem. És ott népszerűsítették a Super Nintendo gépet. Emlékszem a nyertes srác (a 10 éves) többször visszatért Super Mario Worldözni. nagyon kíváncsi lennék erre a gyerekre, hogy mi van vele most.

És hogy miért írtam le mindezt? Régóta vadászom a YouTube-on, hogy hátha találok egy adást, és most találtam!!! Ezt az egész országnak látnia kell!

És azóta is nagyon tisztelem Tibi bácsit, hogy megszerettette velem a Nintendót, és ilyen gyönyörű emléket hagyott maga után! A egyébként már 1993-as.

Aki esetleg nem látja itt, az az alábbi linken is megnézheti: https://www.youtube.com/watch?v=1wF-XbmnVGc

Itt van az ősz, itt van újra!

Szól egy híres költőnk Petőfi Sándor versének címe, valamint első sora. Bizony, itt a szeptember, és ez már meglátszik az MSN-es partnerlistámon. Tegnap ilyenkor még kb. 10-en voltak fent, most meg csak egyvalaki árválkodik. Tán csak nem készül mindenki az iskolába? :-O Micsoda szerencse, hogy nekem csak szeptember 8-án kezdődik ^^ 2 éves tanfolyamot kezdek meg a békéscsabai főiskolán, Banki szakügyintéző címmel. Remélem, ha ezt elvégzem, megvalósul egy olyan álmom, hogy Budapestre költözni és ott élni. Szeretem Budapestet. ^^ Egyébként sokan sírtak itt nekem, hogy itt az iskola. Érdekes én kiskoromban kifejezetten vártam már a szeptembert. Augusztus második felében már túl soknak éreztem a nyári szünetet, már hiányzott az iskolai légkör. És ez nem vicc! Persze ha valaki ettől azt hiszi, hogy szerettem tanulni, az nagyon téved. Úgy utáltam leülni a könyv elé, hogy nem igaz! Sokszor nem is erőltettem meg magam. Most is pozitívan állok az őszhöz. Igaz nem vicceltem azzal, amikor azt mondtam, hogy imádom a nyári forróságot, de a kedvenc évszakom az ősz, elsősorban a szeptember. Mert ilyenkor van olyan légköre az időjárásnak, ami rám nagyon jó hatással van, feltölt energiával, optimizmussal. És hogy Megumi Hayashibara kisasszony dalaival indítottam a szeptembert, már tudom, hogy nagyon jó ősz elé nézek. ^^ És nem siratom meg a nyarat, annak ellenére, hogy életem egyik legszebb nyara volt. Hisz egy hónapig egyedül itthon lenni, majd utána Angliában… Mondanom sem kell, hogy milyen jól éreztem magam. Meg az a rengeteg minden, amit vásároltam. Egyszóval jókedvű vagyok. ^^

Szenvedek még a Final Fantasy IX-szel. A jégbarlangban vagyok, és elég nehéz. Nem az, hogy nehéz, hanem okosnak kell lenni, mert előjönnek ilyen taktikai RPG elemek. Ugyanis két féle ellenséggel találkozhatunk. Az egyik a mammut. Nála pont, hogy alacsony HP-val érdemes menni, mert az csinálja, hogy orvul neked megy, odaadja az ő HP-ját, cserébe elkéri a tiédet. Ezeknek 129 HP-juk van alapból. Nem voltam lelkes, amikor elvették Steiner 305 HP-ját! Nem jó üzlet ez! T_T Tehát alacsony HP-val kell menni, hogy ne érje meg nekik a csere. Persze olyan is volt már, hgy a javamra cseréltek. ^^ Aztán a másik fajta ellenség egy manó-szerűség, aki Sleeping Juice-t szór rád altatódal-hatással. Akkor nagyon kellenek a többiek. Sajnos eleinte nehézzé tettem magamnak a játékot azzal, hogy meghalt Garnet és Vivi. És amikor találtam egy Phoenix Downt, egyből újraélesztettem valakit, feltöltöttem Potionnel, és rohantam ki a jégbarlangból menteni. Így könnyebbé vált a játék. Aztán már csak a főellenséggel, Black Waltzcal kell megküzdeni, az meg azért nehéz, mert oda csak Zidane mehet. És nem valami könnyű legyűrni. Eddig még nem sikerült. De bíztattak, hogy utána van a kijárat. Egyébként az FF9 esetében engem nem zavar, ha nehéz egy játék, sőt inkább arra ösztökél, hogy tovább-tovább, sikerülni fog. Azért, mert lehet fejleszteni, és egy ügyes húzással, na meg egy kis szerencsével könnyűvé válik a játék! Ezért is mondtam, hogy végig fogom vinni a játékot!

De lehet, hogy ma folytatom NES-en a The Legend of Zeldát. Igazság szerint jó érzés tudni róla, hogy arra a konzolra is van Zelda játék, ahol anno elkezdtem a konzolos pályafutásomat. És jó érzés NES controllerrel irányítani Linket. A kék ruha már megvan, úgyhogy baj nem lehet! ^^