Egy korszak lezárása

Véget ért a 2015-ös év. Érdekes, hogy a számmisztika szerint ez az év a kiteljesedés éve, mivel az évszám jegyeinek összege 8. És két kör a tökéletesség... Annyira nem merültem bele. A jövő évi, meg a lezárás éve lesz (számjegyek összege 9). Megmondom őszintén, nem hiszek a számmisztikában. Különben is, nekem inkább az idei volt a 9-es év. Nagy változásokon megyek keresztül, és úgy érzem, hogy a jövő év az új kezdet éve lesz, a megújulás, a nagy változások éve. Biztosan sok fájdalommal fog járni, de izgalommal nézek elébe.

De annyira nem akarok belemenni, meg nagy érzelgősségeket írni, írtam már eleget az utóbbi években ilyesmiket. Inkább a lássuk a nagy zenei statisztikát, amit minden évben kiteszek.

Először is megválasztottam az év dalát. Sokáig azt gondoltam, hogy angela: Exist dala lesz az, de októberben jött Suara, és az Utawarerumono: Itsuwari no Kamen dalaival helyretette a dolgokat, innen meg már nyilvánvaló volt, hogy melyik idén a legjobb dal:

Suara: Nue Dori

Nem gondoltam volna, hogy ennyire hatásos dallal fog jelentkezni. Tökéletes katarzis élmény, teljes mértékig azonosultam a dallal.

És akkor lássuk a szokásos évi Last.fm statisztikát, biztos vagyok abban, hogy idénre is vannak meglepetések. Zárójelben annak száma látható, hogy hány alkalommal hallgattam az adott előadót, albumot vagy dalt.

Top 10 előadók 2015

1. JAM Project (2.498)
2. Okui Masami (1.785)
3. Matsumoto Rica (1.422)
4. Hayashibara Megumi (1.177)
5. Suara (924)
6. Yonekura Chihiro (792)
7. Endoh Masaaki (557)
8. Zorán (506)
9. Kitadani Hiroshi (456)
10. Ichiro Mizuki (311)

Meglepett, hogy a JAM Project lett az első, nem emlékszem arra, hogy ennyiszer hallgattam volna őket. Viszont Matsumoto Rica és a Pokémon hatalmas durranás volt az év első felében. Az idei év újdonságai mellett a Pokémonos dalok voltak az év legnagyobb menőségei. De menjünk is tovább, lássuk az albumokat:

Top 10 albumok 2015

1. Yonekura Chihiro: BEST OF CHIHIROX II (414)
2. Hayashibara Megumi: Time Capsule (405)
3. Okui Masami: Symbolic Bride (373)
4. JAM Project BEST COLLECTION XI X less force (345)
5. Suara: Koe (345)
6. Matsumoto Rica ga Utau Pokémon Songs Best (282)
7. Kitadani Hiroshi: SCORE (207)
8. Mizuki Ichiro: THE HERO!! ~Mr. Anison~ (126)
9. Kushida Akira: 40 Shuunenkinen BEST ~TV size Shuu + Mishuuroku Shinkyoku (126)
10. Matsumoto Rica: RICA the BEST (118)

Hát, azt mondanám, hogy az újdonságok megmentették a mundér becsületét, mert amúgy borzasztó lett volna az album lista. És megint érdekes, hogy hány negatívumot írtam Yonekura Chihiro dalairól és előadásairól, mégis ő végzett az élen. Van valami különleges benne, ami miatt mégiscsak a pozitívumok dmoniálnak. Mert az is van szép számmal. Szeressük őt. De hogy állunk a kislemezekkel?

Top 10 kislemezek 2015

1. Matsumoto Rica: Yajirushi ni Natte! (200)
2. Hayashibara Megumi: Sanhara ~Seinaru Chikara~ (179)
3. Matsumoto Rica: OK! (171)
4. Matsumoto Rica: Challenger!! (161)
5. Okui Masami: Takarabako -TREASURE BOX- (153)
6. Endoh Masaaki: Kankyou Choujin Ecogainder (140)
7. Matsumoto Rica: Spurt! (122)
8. Suara: Fuantei na Kamisama (121)
9. JAM Project: B.B. (115)
10. Matsumoto Rica: Mezase Pokémon Master (110)

Itt látszik meg, mekkora Matsumoto Rica dominancia volt az év elején. Nem is idei kislemez lett az első, sőt, ideiek eléggé szerényen szerepeltek a Pokémonos kislemezekhez képest. Egyedül Hayashibara Megumi tartotta a frontot. Az Endoh Masaaki kislemez pedig továbbra is élbolyban, ugyanis az év elején megtaláltam a Kankyou Choujin Ecogainder sorozatot, azt néztem, és annak hatására hallgattam sokat a kislemezt. Meg hát soha nem elég a dalaiból. És mi a helyzet a dalokkal? Naná, hogy sok Matsumoto Rica-féle Pokémonos dal van jelen. De vajon mennyi?

Top 100 dalok 2015

1. Matsumoto Rica: Yajirushi ni Natte! (127)
2. Matsumoto Rica: Mezase Pokémon Master (123)
3. Matsumoto Rica: Challenger!! (122)
4. Matsumoto Rica: Spurt! (105)
5. Matsumoto Rica: OK! (Original Karaoke) (98)
6. Matsumoto Rica: OK! (95)
7. JAM Project: PRAY FOR YOU (94)
8. Suara: I'm a beast (92)
9. Kitadani Hiroshi: Baku Atsu! Geist Crusher (91)
10. Matsumoto Rica: Best Wishes! (90)
11. Endoh Masaaki: Kankyou Choujin Ecogainder (88)
12. JAM Project: B.B. (78)
13. JAM Project: Honoo no Kokuin -DIVINE FLAME- (78)
14. Okui Masami: Takarabako -TREASURE BOX- (74)
15. Kitadani Hiroshi: DEEP RED (73)
16. Hayashibara Megumi: Stay (69)
17. Suara: Nue Dori (69)
18. Matsumoto Rica: Yajirushi ni Natte! (Original Karaoke) (67)
19. Mizuki Ichiro: Mazinger Z (21st Century Ver.) (66)
20. Matsumoto Rica: Rival! (65)
21. Matsumoto Rica: TYPE:WILD
22. JAM Project: Rebellion ~Hangyaku no Senshitachi~
23. Matsumoto Rica: High Touch!
24. Okui Masami: Takarabako -TREASURE BOX- (Instrumental)
25. Matsumoto Rica: Challenger (Original Karaoke)
26. Suara: Yume ka Utsutsu ka
27. JAM Project: PLATONIC
28. Endoh Masaaki: Kankyou Choujin Ecogainder (off vocal)
29. JAM Project: Maverick ~Kakusei Sareshi Kemono~
30. Endoh Masaaki: DESTINY
31. Okui Masami: M2000 ~PROLOGUE~
32. Kitadani Hiroshi: Justice of darkness ~Youkai Ningen Bem no Theme~
33. Rúzsa Magdi: Ég és Föld
34. Okui Masami: Symbolic Bride ~Rebellion of Valkyrie~
35. Okui Masami: Hikari he ~I pray to be given~
36. JAM Project: Raiba ~Tusk of thunder~
37. JAM Project: Maverick ~Kakusei Sareshi Kemono~ (off vocal)
38. Suara: Koe wo Kikasete
39. JAM Project: Over the Top!
40. Endoh Masaaki: BELIEVE IN NEXUS
41. angela: Exist
42. Mizuki Ichiro: Devilman no Uta (21st Century Ver.)
43. Matsumoto Rica: Aa, Mujou ~Genroku Chaya Oharu~
44. Matsumoto Rica: Spurt! (Original Karaoke)
45. Suara: Kachoufuugetsu
46. JAM Project: Over the Top! (Off Vocal Version)
47. The Bucketheads: The Bomb! (These Sounds Fall Into My Mind)
48. JAM Project: RISING FORCE
49. Endoh Masaaki: Oh, Senhora! ~Koi no Album Bura Kyuuden~
50. JAM Project: Breakthrough
51. Suara: Blue Bird
52. Suara: Kimi no Maede wa Shounen no Mama
53. Prognózis: Tele van a város szerelemmel
54. Okui Masami: CHAOS LOVE
55. Carpe Diem: Carpe Diem
56. Yonekura Chihiro: Seize the Days
57. JAM Project: TORNADO
58. Suara: Future World
59. Alex Gaudino: Destination Calabria
60. Yonekura Chihiro: Lion no Tsubasa
61. Kitadani Hiroshi: Endless Dream
62. Sakuraba Motoi: Tiny's Theme
63. Matsumoto Rica: Oyasumi Boku no Pikachu
64. Endoh Masaaki: LIVE in Baghdad
65. Technotronic: Get Up! (Before The Night Is Over)
66. Kageyama Hironobu: Super Survivor
67. Kitadani Hiroshi: Ex Dreamer
68. JAM Project: EMERGE ~Shikkoku no Tsubasa~
69. Hayashibara Megumi: Happy Happy
70. Kushida Akira: Hoero Jiban!
71. JAM Project: Shakunetsu no Houkou ~Legend of GAMERA~
72. JAM Project: The Light of Life -Chiisana Hana no You ni-
73. Hayashibara Megumi: Clover Innocence
74. JAM Project: THE HERO!! ~Ikareru Kobushi ni Hi wo Tsukero~
75. JAM Project: Shoot the Monster!
76. JAM Project: THE HERO!! ~Ikareru Kobushi ni Hi wo Tsukero~ (off vocal)
77. JAM Project: Shoot the Monster! (off vocal)
78. Okui Masami: Mata Ashita
79. Okui Masami: Dogma
80. Okui Masami: FISSION
81. Okui Masami: Koi Suru Omoi
82. Suara: Fuantei na Kamisama
83. JAM Project: my memory, your memory
84. JAM Project: EMERGE ~Shikkoku no Tsubasa~ (off vocal)
85. JAM Project: The Light of Life -Chiisana Hana no You ni- (off vocal)
86. Yonekura Chihiro: Butterfly Kiss
87. Hayashibara Megumi: raks-ati ~Kimi wo Mamoru~
88. Matsumoto Rica: Minna ga Iru Kara
89. Okui Masami: Sora no Uta
90. Okui Masami: Aoi Namida
91. Neon Jungle: Welcome to the Jungle
92. JAM Project: WANDERERS
93. JAM Project: Ideyo, Gaia Leon
94. Kato Emiri: Ichigo Jam
95. KAORI: Watashi, Makenai ~Haruka no Theme~
96. Okui Masami: labyrinth
97. Okui Masami: REINACARNATION
98. Okui Masami: Energy
99. r.o.r/s: escape (Instrumental)
100. JAM Project: Gasshin! God Gravion

A japán zene 2015-ös éve

Mármint azon része, melyben érdekelt vagyok. Mivel tegnap volt az év utolsó szerdája, ezért idén nem jelenik meg több japán zenei kiadvány (egyébként is december 31. van), azt gondolom, érdemes átnézni, milyen albumok és kislemezek jelentek meg ebben az évben.

Eléggé változatos és szélsőséges az összkép, ami a megjelenéseket és az eladási adatokat illeti. Voltak visszatérők, voltak nagy sikerek, és hatalmas bukások is. Némely esetben joggal gondolhattuk, hogy egy előadó új kezdet elé néz a nagy sikerével, de sajnos volt olyan is, ahol kérdőre vonhatnánk az adott kiadvány létjogosultságát vagy a szörnyű eladási adatok miatt, vagy a minősége miatt. Lássuk havi bontásban a legfontosabb megjelenéseket:

Február:

• Február 11: angela - Exist
• Február 11: angela - "Soukyuu no Fafner" Complete Best Album
• Február 11: JAM Project - B.B.
• Február 25: Okui Masami - Takarabako -TREASURE BOX-

Március:

• Március 18: Fukuyama Yoshiki - Magnolia

Április:

• Április 22: JAM Project - Kessen the Final Round

Május

• Május 20: angela - ONE WAY

Június:

• Június 10: Okui Masami - Symbolic Bride
• Június 17: Hayashibara Megumi: Time Capsule
• Június 17: JAM Project BEST COLLECTION XI - X less force

Július:

• Július 22: JAM Project - EMERGE ~Shikkoku no Tsubasa~

Szeptember:

• Szeptember 9: JAM Project 15th Anniversary STRONG BEST ALBUM Motto! Motto!!

Október:

• Október 7: Endoh Masaaki - ENSON3
• Október 14: Suara - Koe
• Október 21: Hayashibara Megumi - Sanhara ~Seinaru Chikara~
• Október 21: JAM Project - THE HERO!! ~Ikareru Kobushi ni Hi wo Tsukero~
• Október 21: ALI PROJECT - Haramitsu Renge
• Október 28: Yonekura Chihiro - BEST OF CHIHIROX II

November:

• November 4: Suara - Fuantei na Kamisama
• November 18: Matsumoto Rica - Soup

December:

• December 23: JAM Project - Guren no Tsuki ~Kakusareshi Yami Monogatari~

Azért idénre bőven volt kiadvány, bár az is igaz, hogy ennek kb. fele JAM Project, vagy tagjainak újdonsága. És ahogy írtam, eléggé változatos az összkép. A legrosszabb a JAM Project 15. évfordulós albuma, az gondolatban a kukában landolt. Sokat gondolkodtam annál az albumnál, hogy a stílusuk nem sokat változott az idők során, sőt a hangulatvilág megmaradt, de akkor miért nem voltak képesek a régi dalaikat úgy előadni, mint annak idején? Olyan, mintha kiégtek volna, semmi tűz nincs bennük. Pedig nagyon jó lehetett volna. Volt egy ALI PROJECT album és kislemez, de szándékosan csak a kislemezt listáztam ki. A stúdióalbumnak a tavalyi után egyáltalán nem szavaztam bizalmat. A kislemezt is csak nagyon nehezen vettem elő, konkrétan tegnap. Azzal is úgy voltam, hogy biztosan nem olyan, már, mint a korábbi nagyok. Egy kicsit sajnálom, hogy nem bíztam benne, mert bár tényleg nem lett annyira jó, mint azok a bizonyos nagyok, de messze felülmúlja az utóbbi évek stúdióalbumainak dalait. Látni kellett volna, micsoda mosoly ült ki az arcomra, amikor meghallottam az énekesnő hangját. Annyi érzés és emlék tért vissza, hogy hihetetlen. Hiányzott azért, megmondom őszintén. Azt hiszem, meg fogom szeretni a kislemezt, csak nem az a fajta, amelyiket végighallgatom elsőre, és minden gondolatom körülötte forog. Angelától is kihagytam egy kislemezt. Lehet, hogy az ő esetükben is kár volt, hogy hanyagoltam őket idén. Az Exist annyira tetszett, hogy számomra ott van minden idők legjobb angela dalai között. A Kishi Koushinkyoku-t egyszer meghallgattam (ez maradt ki), egyedi volt meg minden, de egyáltalán nem inspirált arra, hogy többször végighallgassam.

Azért arra mindenképpen jó ez az összegzés, hogy átgondoljam, hogy mik voltak idén a számomra érdekes megjelenések. mert így végül meghallgattam az angela DEAD OR ALIVE kislemezt is, és bejött nagyon. Érdekes, hogy általában egy előadónak ha egy kislemezén az adott opening és ending dala is szerepel, akkor mindkét dal erős, de ha csak az opening vagy az ending a címadó dal, akkor a második dalon érződik, hogy lényegében csak kitölti a helyet, de korántsem annyira domináns, mint a címadó dal. Az új angela kislemez esetében meg jobban tetszik az ending dal, a második. Ezzel is csak most ismerkedek, így komolyan nem tudok véleményt írni róla. De az biztos, hogy örülök, hogy megismertem és végül örvendek az új ALI PROJECT és angela kislemeznek.

És mi van a többiekkel? Okui Masami az élő példája a szélsőségeknek. Az év elején megjelentetett Takarabako -TREASURE BOX- kislemezzel több rekordot is megdöntött. Például soha nem volt olyan jó helyezése, mint az új kislemezzel, a 15. hely nagyon szép teljesítmény tőle. Azt reméltem, hogy a Symbolic Bride album ha nem is követi feltétlen ezt a trendet, de jobb teljesítményt mutat fel, mint az utóbbi évek albumai. Ehhez képest a legrosszabbul teljesítő album lett az énekesnő összes albuma közül. Hatalmas csalódás volt, nem is gondoltam volna, hogy van lejjebb a Self Satisfaction II eladásainál. Mondjuk magát az albumot is nehezen szoktam meg, többször végig kellett hallgassam, hogy magamévá tegyem. De azóta semmi gondom nincs vele, és szeretem. A JAM Project-nek egy kiugró példája van. A THE HERO!! ~Ikareru Kobushi ni Hi wo Tsukero~ kislemez... nagyon rég nem volt kiadványuk 10.000-es eladás fölött, most pedig nagyon úgy néz ki, hogy akár dobogós is lehet az összes JAM Project kislemez között. Nézem a ONE-PUNCH MAN animét, érdekes egy sorozat. Holnap fogom az utolsó részt megnézni. Érdekes ez a paródia dolog. Tetszetős, de nem tudtam azonnal magamévá tenni. Majd később írok róla többet is. Szóval van ez a kislemez kiugró eredménnyel, de a többi négy... Nagyon lent van. És már tudható, hogy a Guren no Tsuki kislemeznek is jó, ha meglesz a 2.000-es összeladás, de amúgy ugyanott folytatták, ahol az EMERGE-nél félbehagyták. Komolyan elgondolkodtam azon, hogy ilyen eladások mellett érdemes-e újabb kislemezeket kiadni. Nem gondolom, hogy így megéri anyagilag, ilyen lendülettel nem fognak tudni sokáig aktívak maradni. Bár a B.B. kislemez nagyon tetszik. Megjelenésekor sokat énekeltem magamban a "Bloody Brother!" refrén szöveget. Suara az, aki csak pozitív teljesítményt ért el, ő az egyik nagy visszatérő. Azzal, hogy újra van Utawarerumono anime, nagyban visszahozta az énekesnőt a pályára. Szép sikerei vannak a Fuantei na Kamisama kislemeznek. Mondjuk nem csoda, az anime is nagyon jó lett. Remélhetőleg ez a visszatérés tartós lesz. A Koe album is szépen szerepelt. Imádom, sokat hallgattam idén.

Ennyi lenne idénre. Örülök annak, hogy sokkal több kiadvány jelent meg idén kedvenc előadóimtól, mint tavaly. Örülök a visszatérőknek, Suarának, Hayashibara Megumi-nak, Yonekura Chihiro BEST OF CHIHIROX II albumáért is hálás vagyok. És már tudható, hogy a jövő év eleje is erős lesz, hiszen dupla szezonos az Utawarerumono, így jön az új Suara kislemez, a JAM Project már február elején jelentkezik a soron következő kislemezzel, mivel a GARO -Guren no Tsuki- anime is dupla szezonos. Hayashibara Megumi is új kislemezzel és albummal készül februárra. Nagyon várom őket. Remélem, hogy a 2016-os év is ennyire gazdag lesz japán zenei téren, mint az idei.

JAM Project: Kessen the Final Round kislemez kritika

A JAM Project fő csapásiránya a Super Robot Wars széria. Valószínűleg a játékok témája is adja magát, de az azokra írt dalok sokkal erősebbek, érződik, hogy ebben érzi magát otthon az együttes. A Kessen the Final Round kislemez a tavaly megjelent Rebellion ~Hangyaku no Senshitachi~ kislemez folytatásának is mondható, hiszen a két SRW játék együtt egy nagyobb történetet ölelnek fel. Az első játék dalai eléggé érdekesek, talán annak az openingje kivétel a fentebb említett dominancia terén. Inkább komolytalannal tűnt, ott az ending volt igazán erős. Idén ismét két érdekes SRW dallal van dolgunk. Nem ez az első eset, hogy a JAM Project olyan dalt ír, melyet szakaszokra lehet felosztani. Az egyes részeknek önmagukban semmi közük nincs egymáshoz lendületében, stílusában és hangulatában, de Kageyama Hironobu elkövette azt a bravúrt, hogy egységes dalt faragjon belőlük. Ismét egy ilyen dallal van dolgunk a címadó dal esetében, de hogy milyen lett? Lássuk:

1. Kessen the Final Round: Tehát több szakaszra felosztható a dal, ami vélhetőleg azért van, mert a zenét közösen írták. Inkább úgy mondanám, hogy mindegyik tag, mert egyáltalán nem tűnik közös munkának, ugyanis itt aztán végképp nem sok köze van egymáshoz az egyes részeknek. Öt részre osztható fel a dal, az elsőben lágy zene mellett Okui Masami énekel, de még hogy! Szinte látom magam előtt, ahogy istennőként a csodálatos énekével akarja békére bírni a harcoló feleket. Aztán jön a második rész, ami már sokkal erősebb. Nagyon szeretem, amikor a JAM Project együtt gregorján stílusban énekel, itt olyan érzetet ad, mintha a két harcoló fél a dühét adná ki magából. A tagok külön is énekelnek. A harmadik rész jelentősen különbözik az első kettőtől, és egyértelműen ez viszi a prímet. Csak erre a részre megadom a 10/10-es értékelést. Teljesen más zene, hihetetlen lendületes, más helyszínt is képzelek el erre a részre. Az ének stílusa is teljesen más. Titokzatos, mintha meglepetésszerűen akarnának lecsapni az ellenségre. Eszméletlen hangulatos lett. Viszont a nagyedik rész megint éles váltás, és botrányossá válik a dal! Lassú lett, nem mondanám, hogy semmitmondó, mert önmagában nem rossz, de ahhoz képest kiábrándító, hogy volt egy lendülete, és hirtelen megáll a dal. A vége pedig egy rövid lezárás, de igazából nem zárja le a dalt, nincs vége. Ezt a végtelenségig lehetne folytatni, de úgy tűnik, hogy 6:23-ban határozták meg a hosszúságot. Az első három rész tart 3:48-ig, odáig nagyon jó, imádom, de a vége borzasztó lett. 7/10
2. END OF HEAVEN: Most kivételesen nem Okui Masami írta az endinget, hanem Endoh Masaaki, így más is a hangulata. Alapvetően nem rossz, kellemes lezárása a játéknak, de másfajta érzelmek hallhatók a dalban. És ez nem rossz, sőt, egyedivé teszi ezt a kislemezt. Inkább azt mondom, hogy ez való egy Super Robot Wars féle játék ending dalának. Olyan érzete van, mintha egy nagy kaland (vagy harc) végén lennénk, és a győztes csapat közösen énekli ezt a dalt, megélve a győzelmüket, egyben megemlékezve a küzdelmes időkre. Endoh Masaaki igazán kitett magáért, nagyszerű munkát végzett. 8/10

Egy ideje akarok írni a JAM Project képekről, borítókról, és most, hogy egy olyan kislemez borítót látunk, ami érinti a problémakört, ezért itt írok róla. Ugyanis zavar engem, hogy mindig Kageyama Hironobu van középen, ezzel jelezve, hogy ő a csapat vezetője, és ő viszi a hátán az együttest. Ez ennek a kislemeznek a borítóján hatványozottan megjelenik, hiszen itt nemhogy ő van középen, de csak ő néz ránk, a többiek meg oldalra. Ez olyan érzetet ad, mintha nemcsak hogy az együttes vezetője lenne, hanem ő a domináns tag, a többiek csak besegítenek neki. A többi képen legalább "érvényesülnek" a többiek. De úgy lenne az igazi, ha Okui Masami, mint egyedüli női tag lenne középen és a férfiak közrefogják, mintegy védelmezve őt. Meg hát csak úgy mutatna szépen, ha a nő van középen. 

Zenekvíz a 2015-ös Animekarácsonyra

Tukeinon elküldte külön E-mailben a linket nekem a mostani animekarácsonyra készített zenekvízt, amikor kitette. Meg kell hagyni, nagyon nehéz volt, bár a nehézség viszonylagos, hiszen aki jártas az animékben, az ismeri a zenéit is. Nekem nagyon rosszul ment a teszt, 64 pontból csak 10-et értem el, közülük is a felébe beletrafáltam. Ez részint azt is jelenti, hogy nem vagyok jártas az új animékben. Követem, hogy mi az aktuális, de nem nézek bele, mert az utóbbi időkben nagyon ritkán nézek animéket. Zenék tekintetében is erősen rétegződtem. Aki rendszeresen olvas, az tudhatja: JAM Project és tagjainak zenéi, különösen Okui Masami, Hayashibara Megumi, Suara, Yonekura Chihiro, meg régebben ALI PROJECT körében mozgok, de az ALI PROJECT az utóbbi időkben eléggé kiábrándítóak, közelében nincsenek annak a minőségnek, amit néhány éve nyújtottak.

Szóval elsősorban ők, és ha elkezdek animét nézni az azért van, mert a felsoroltak közül az egyik énekli az openinget vagy / és az endinget. Ez igazából rossz módszer, mert ez egyáltalán nem garantálja, hogy tetszeni is fog az az anime, amelynek dalát valamelyik kedvenc előadó adja elő. Például, amikor megtudtam, hogy Okui Masami a SHIROBAKO animének fogja a 2. openingjét énekelni, belekezdtem az animébe, és egyáltalán nem jött be. Nem is azért, mert lányoknak való, mert ennyire nem válogatok nem szerint animéket, hanem maga a történet, a cselekmény, az érzelmek megjelenítése túl egyszerű. És a túlzott egyszerűsége miatt nem hiteles. Alapvetően aranyos dolog, hogy az öt (eleinte talán három) lányt a csokis fánk tartja össze, ez szép szimbólum a barátságra, de a lányok érzelmeinek megjelenítése is túlzottan egyszerű. Így nem keltette fel az érdeklődésemet, és nem foglalkoztat, hogy mi van velük, hogy valósítják meg az álmaikat. Ugyanígy másik példa, a Garo -Honoo no Kokuin- anime, annak mindkét openingjét a JAM Project énekelte, eleinte nem is indult rossznak az anime, mert értettem az utalásokat, de a benne levő erőszakos jelenetek nekem túl durvák, nem bírtam nézni. Tehát nem jó módszer, bár van ellenpélda, például az Utawarerumono: Itsuwari no Kamen (Suara), a ONE-PUNCH MAN (JAM Project) és a K: Return of Kings (angela, bár most Horie Yui) jók, de megálltam az első résznél, mert nézek nyugati sorozatokat is, és azért ennyit nem akarok TV / laptop előtt ülni. De a zenekvíz inspiráló hatással volt rám. Hátha folytatom majd valamikor

Éjjel-Nappal Okui Masami

Hihetetlen, hogy már 9 éve tart a töretlen rajongásom Okui Masami iránt. Egyszerűen nem tudok betelni a dalaival. Komolyan mondom, ha büntetés lenne az énekesnő összes albumát és kislemezét egymás után végighallgatni, én életem végéig bűnöznék.

Suara - Koe

Megjelenés: 2015. október 14.
Kiadó: F.I.X. Records
KIGA-90028 (Limited Edition)
KIGA-28 (Regular Edition)
Ár:
¥4.104 (Limited Edition)
¥3.240 (Regular Edition)

CD1 Tracklist

1. Nue Dori (ヌエドリ) 5:01
2. Future World 3:24
3. Fly away -Oozora he- (Fly away-大空へ-) 3:27
4. Koe wo Kikasete (声を聴かせて) 5:03
5. Subete wo Anata ni (すべてをあなたに) 4:04
6. Koi Yume (恋夢) 5:59
7. Seijaku (脆弱) 5:35
8. Kimi no Maede wa Shounen no Mama (君の前では少年のまま) 5:26
9. Niji Iro no Mirai (虹色の未来) 3:37
10. I'm a beast 3:49
11. Song of... 4:19
12. Dream 4:47
13. Hatsuzora (初空) 4:13

CD2 Tracklist

1. Shunkashuutou (春夏秋冬) 5:00
2. Sakura (桜) 5:41
3. Kimi ga Ita Natsu no Hi (君がいた夏の日) 4:57
4. Tsuki ni Akari Terasarete (月明かりに照らされて) 5:09
5. Juunigatsu no Ame (十二月の雨) 4:54

A Koe Suara 5. stúdióalbuma. A Limited Edition két CD-t tartalmaz, a második egy koncepciós mini-album, melynek első dala a négy évszakról szól, míg az utána következők szintén a négy évszakról egyenként. Az album a 25. helyet érte el az Oricon Charton, 5 hétig volt listán és 4.500 példányt adtak el belőle.

Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3 + scans

Hetek száma	H	K	Sz	Cs	P	Sz	V	Helyezés	Eladás
1. hét	-	15	17	33	16	21	31	25	2.448
2. hét	81	-	63	-	90	81	-	92	737
3. hét	63	-	-	-	-	98	-	159	466
4. hét	-	-	94	-	89	-	-	123	492
5. hét	-	-	-	-	-	-	-	192	357
Összes eladás:									4.500

Megumi Hayashibara - Sanhara ~Seinaru Chikara~

Megjelenés 2015. október 21.
Kiadó: King Records
KICS-3302
Ár: ¥1.296

1. Sanhara ~Seinaru Chikara~ (サンハーラ～聖なる力～) 5:48
2. Mou Hitotsu no Watashi (もう一人の私) 4:45
3. raks-ati ~Kimi wo Mamoru~ (raks-ati～君を守る～) 4:56
4. Stay 4:18
5. Sanhara ~Seinaru Chikara~ <OFF VOCAL VERSION> 5:47
6. Mou Hitotsu no Watashi <OFF VOCAL VERSION> 4:44

A Sanhara ~Seinaru Chikara~ Megumi Hayashibara 54. kislemeze. A címadó dal a 3×3 EYES anime 25. évfordulós dala. A Stay egy duett dal, melyet Kouji Tsujitani-val énekelt. A kislemez a 17. helyet érte el az Oricon charton, 4 hétig volt listán és 6.088 példányt adtak el belőle.

Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3

Hetek száma	H	K	Sz	Cs	P	Sz	V	Helyezés	Eladás
1. hét	-	14	15	14	12	20	23	17	4.181
2. hét	23	-	71	80	81	72	69	80	938
3. hét	77	86	-	92	-	95	-	106	524
4. hét	74	74	82	96	93	-	-	112	445
Összes eladás									6.088

Suara - Fuantei na Kamisama kislemez kritika

Suara utolsó kislemeze tavaly év elején jelent meg Fly away -Oozora he- címmel. Azt végighallgatva inkább az volt a gondolatom, hogy inkább az volt a célja, hogy életjelet adjon magáról, megmutassa magát, hogy igenis aktív énekesnő, csak most szünet van. Amúgy nem érdemel sok szót. És most 2015 végére egy újabb albummal és egy kislemezzel jelentkezett, melyek mind azt mutatják, hogy ha nem is feltétlen erősebb, mint valaha, de egy nagyszerű második korszak kezdetét vetítheti előre. A Koe album több tekintetben is folytatja a 4 éve megjelent Karin album sémáját, miszerint kevés nagyobb hatású dal (szám szerint egy) kerül egy korongra, viszont az album összességében egy teljes egészet alkot. És ez hatalmas értéket ad egy lemeznek.

És nem sokkal utána jött az új kislemez, a Fuantei na Kamisama, mely végre élettel van tele! Amikor megtudtam, hogy új Utawarerumono animesorozat jön, csak reméltem, hogy Suara lesz az opening  vagy / és ending előadója, esetleg Uehara Rena. És bejött! Suara újra a régi! A dalok fantasztikusak. Ugyan lehet érezni, hogy régi hangulatok visszaköszönnek, de azért a legújulás tetten érhető, és egy igazán fantasztikus kislemezt vehetünk a kezünkbe.

1. Fuantei na Kamisama: Bár alapvetően pörgős dal, mégsem jön át az az esetleges poén, amit a címből ki lehet hozni, hiszen mitől lehet instabilitása az isteneknek? Az anime okvetlenül választ ad a kérdésre, viszont a dal esetében inkább az volt az érzésem, hogy az volt a céljuk, hogy egy igényesen trendi dal legyen. De igazából csak akkor tudnék igazán mit kezdeni a dallal, ha köthetném valamihez, vagy sokkal inkább valakihez. De az hatalmas plusz pont, hogy élettel teli és lendületes. 7/10
2. Yume ka Utsutsu ka: Az katakanákkal írt címek, melyekben van olyan szó, amit nem ismerek, hajlamos vagyok nagyon "félreromanizálni", és olyan szavak jönnek ki, ami még a japánoknak is kínai. Az "utsutsu" szót nem ismertem, valamint nem tudtam, hogy "ka" partikulák kérdőszóként funkcionálnak. De a dal... ISTENI!!! Amióta kritikákat, véleményeket írok japán kiadványokról, többször észrevettem, hogy az adott előadó egyik korábbi dalából merítenek. Ebben a dalban két korábbi Suara dalt véltem felfedezni mind hangulatilag mind zeneileg. Abban más (és ezért szerettem meg ennyire), hogy hihetetlenül pozitív a hangulata. Azokra az élményekre emlékeztet, amikor valami olyan dolgot vártam, amiről tudtam, hogy pozitív lesz a végkimenetele, és nagyon boldog leszek miatta. Ezt a kellemes várakozást juttatja eszembe, főleg a "lendületes lassúsága" miatt, ami nálam azt jelenti, hogy nyugodt, de van benne egyfajta kellemes izgalom. És szinte látom a lelki szemeimmel, hogy Suara mosolyog, amikor énekli ezt a dalt. Katarzis élmény, tökéletesen telitalálat. 10/10
3. Kachoufuugetsu: Emelkedett hangulatú, már-már megható dal, ez volt az első gondolatom. Ahogy írtam már korábban, hogy Suarához nagyon közel állnak a mély érzelmű dalok, melyek többször könnyet csaltak a szemembe. Hol a meghatottságtól, mert átéltem a katarzist, hol a fájdalomtól, mert annyira éreztem, hogy miről szól a dal. A cím egyébként a természet szépségei jelentéssel bír, ennek fényében (nem ismerem a szöveget, hogy miről szól), olyan érzésem van, hogy Suara annyira szereti a természetet, hogy ilyen emelkedett érzésekkel tud énekelni róla. Érzem a dalban, hogy eggyé válik a természettel, és ennek minden pillanatát megéli. Nagyon szép. 9/10

Na ilyen kislemezzel érdemes jelentkezni! Végre azt érzem, hogy Suara él, és kész arra, hogy ismét aktív legyen a karrierje. Úgy néz ki, hogy a rajongók is ráéreztek, ugyanis a kislemezből már majdnem 12.000 példány kelt el, ami őrült nagy siker Suara előző kislemezeihez képest. És jön a második Utawarerumono OP / ED kislemez 2016. januárjában, mely az Amakakeru Hoshi címet kapta. Ha az is sikeres lesz, nagyon remélem, hogy az AQUAPLUS és a F.I.X. Records újra fellendíti az énekesnőt. Nagy öröm lenne számomra.

Teljes Yonekura Chihiro diszkográfia

No, tegnap befejeztem a Generasián, a Yonekura Chihiro kislemezeinek adatbázisát.

Yonekura Chihiro Generasia oldal

Hát azért ebből is látszik, hogy annak ellenére, hogy a BEST OF CHIHIROX II postomban soroltam a hibákat, mégis a pozitívumok dominálnak, mert hallgatni nagyon szeretem, és csak azon vagyok, hogy az énekesnő diszkográfiája ismert legyen, legalább is, akit érdekel az találjon róla minél több információt. Nagyon szeretek weboldalakat tartalmilag fejleszteni, főleg arról írni, ami érdekel, és szeretem. Így a befektetett időt nem munkának, hanem kellemes időtöltésnek élem meg, és a végeredmény gyönyörködtet. Nem gondoltam volna, hogy ekkora hatása lesz a BEST OF CHIHIROX II albumnak, az már ennyiből biztos, hogy nagy nyomot hagyott maga után bennem.

Alapvetően az albumok már nagyon régóta készen vannak, és ezek digitális formában könnyen megtalálhatók. A kislemezek sokkal lassabban készültek el, pont az ismertségük miatt. Ahogy írtam már korábban, jóval kevesebb kislemeze maradt fent, online is kevesebb érhető el, ezért azok, amik nem ismertek, azokat nem tartottam annyira fontosnak, hogy azokról is fent legyenek az adatok. Viszont az ismertebbek, és az újak már régóta kész vannak. De most az új válogatásalbum hatására manapság többet hallgatom a dalait, és úgy éreztem, hogy azért illő, ha mindegyik kislemezről fellelhetők részletes adatok. Tegnap kész lett. Az információkat döntő többségében az Oricon weboldaláról és a japán wikipédiáról szedtem, de például, ha nem voltam biztos abban, hogy valamelyik kislemez B-side track-je az adott anime ending dala-e (ha a címadó dal az opening), akkor az Anime News Network-ön néztem meg. És így lett kész. Jó érzés látni a munkám gyümölcsét.

Masaaki Endoh: ENSON3

Megjelenés: 2015. október 7.
Kiadó: Lantis
LACA-15510
Ár: ¥3.240

1. Kimi no Shiranai Monogatari (君の知らない物語) 5:33
2. Kasa Buta (カサブタ) 3:33
3. Ojamajo Carnival!! (おジャ魔女カーニバル!!) 4:10
4. Eiyuu (英雄) 3:56
5. Snow Halation 5:13
6. DREAM SOLISTER 4:57
7. Pegasus Gensou (ペガサス幻想) 4:22
8. Bokutachi no Yukue (僕たちの行方) 4:50
9. My Soul, Your Beats! 4:27
10. Kimi ga Suki Dato Sakebitai (君が好きだと叫びたい) 3:51
11. Good Bye, Good Luck 3:40
12. Orion wo Nazoru (オリオンをなぞる) 4:25
13. Mata Ashita (またあした) 5:06

ENSON3 Masaaki Endoh 3. feldolgozásalbuma. Az album a 24. helyet érte el az Oricon charton, 4 hétig volt listán és 4.332 példányt adtak el belőle.

Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3

Hetek száma	H	K	Sz	Cs	P	Sz	V	Helyezés	Eladás
1. hét	-	18	13	25	37	34	46	24	2.632
2. hét	34	74	62	70	87	64	-	76	739
3. hét	85	-	-	-	-	-	-	104	633
4. hét	-	-	-	-	-	-	-	228	328
Összes eladás									4.332

BEST OF CHIHIROX II. - Gondolatok összegzése

Hát, jót tett a Yonekura Chihiro iránti rajongásomnak az új best album megjelenése, erről már írtam korábban. De ennyire? Nagyon elővettem a dalait, sokat hallgatom mostanság őt. És nemcsak az új válogatásalbumot, hanem most speciel a BEST OF CHIHIROX albumot, vagyis az első részét a ezen válogatásalbum-párosnak. Azért is jók ezek az albumok, mert azok a dalok is felkerülnek rá, melyek egyik korábbi albumon vagy kislemezen sem hallhatók. Ezek bizonyos animék vagy videojátékok dalai, és csak annak az OST-jére került fel. És azáltal, hogy felkerülnek a válogatásalbumokra, akkor érzem igazán, hogy az az adott előadó hivatalos diszkográfiájának része, és akkor hallgatom sokat. Egy példa: Eredetileg egy anime (méghozzá a Tantei Opera Milky Holmes Dai-Ki-Maku) insert dala a Yokohama wo Arukou, és eleddig semelyik albumon vagy kislemezen nem volt hallható, de helyet kapott a BEST OF CHIHIROX II-n, és bár hallottam már akkor is, de most érzem igazán, hogy része az énekesnő repertoárjának. És ami igazán az egyediségét adja az albumnak, hogy helyet kapott rajta három új dal, az alábbiak:

• Koi Seyo Otome! - Az ALI PROJECT-nek is van egy ilyen című dala, de az - az együttest ismerve - nyilván teljesen másról szól. Ez egy vicces, aranyos, már-már gyerekesen gondtalan dal, de tőle nagyon jól hangzik. És érdekes is abból a szempontból, hogy Yonekura Chihiro hangja nem változott olyan sokat az évek során, a zenei stílusa sem, így könnyen rá lehet mondani az új dalokra is nagyban hajaz a régiekre. Ez lehet jó is, hiszen, ha ebben is képes megújulni, valami érdekeset mutatni, akkor az csak még értékesebbé teheti az énekesnő karrierjét, hiszen az nemcsak azt jelentené, hogy hű önmagához, hanem így képes mindig változni. Ennél a dalnál ez tökéletesen megvalósul, és bizony, ha mindig így lett volna, nagyon másképp festene az a bizonyos 19 év, amit az énekesnő karrierje immáron felölel. Felidézi az első nagy szerelem gondtalan, egyben szenvedélyes érzését. Szinte hallani a tapasztalatlanságot, hogy övé az egész világ, és érte bárhova elmenne, nem számít semmilyen veszély. Szerintem igenis kell, hogy egy bizonyos kor után is érezzen az ember ilyet. Legalábbis Yonekura Chihirótól ezt elhiszem. 9/10
• Mirai he no Prelude - A cím abból a szempontból érdekes, hogy az utolsó része három kanjiból áll (前奏曲), mégis angol címe van, nincs is olyan szótár (legalábbis én nem találtam), melyben japán kiejtést írtak volna, az énekesnő is "pureruudo"-t énekel. Amúgy egy kellemes, lassú dalról van szó, szintén a jobbik változatból. Ezt szívesen hallgatom, nem alszok el rajta. Szeretem a lassú dalokat, de ami már túlzottan andalító az nekem már nagyon unalmas. Mondjuk a japán előadók döntő többsége, akiket ismerek, ha a jövőről énekelnek, azt legtöbbször kellemes, optimista érzésekkel teszik, már-már utópisztikusnak hangzanak. Ilyenkor mindig elgondolkodom azon, hogy valóban így éreznek, vagy azért énekelnek így, mert előírás, ez illik a többi dalhoz. Mindenesetre nagyon jó ez a dal, kellemes érzést kelt bennem. 9/10
• Sanbon no Mahou no Ki - Ennek a címnek a romanizálása is megér egy misét, bizony a számnév miatt. Aki egy kicsit is belevetette magát a japán számnevekbe, az tudhatja, hogy ahányféle alakzat, forma, annyiképpen számolnak. Több szótár is a "mitsumoto" szót hozta ki a 三本 kanjira, de azt sejtettem, hogy nem jó, mert tudtam, hogy a "Ki" fát jelent, a "mittsu" pedig három ember jelentéssel bír. Aztán a Jisho.org hozta rendbe a dolgot, a "Sanbon" a hosszú henger alakú tárgyakat, élőlényeket számolnak, és mivel a fa egy hosszú (vagy magas, nézőpont kérdése) henger alakú élőlény, ezért ez a helyes. Ja, hogy van maga a dal is. Menő. Hosszabban pedig szintén egy sablonos Yonekura Chihiro-féle lassú, kellemes lüktetésű pop dal, és szintén a jobbik változatból. Amiről sokat nem tudok írni. Csak szeretem hallgatni. 9/10

A három új dal is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megszerettem az új válogatásalbumot, és érdekes, hogy mind a három másféle Yonekura Chihiróra jellemző sablont vesz elő, de azokból szinte a legjobbat hozza ki. Úgyhogy egy majdnem tökéletes albumot készített az énekesnő, szinte felér a "jam" és a "Nakeru Anison" albumok minőségével.

De csak majdnem... A fekete leves a koncertalbum. Nem is hiszek a fülemnek, hogy mennyit énekel hamisan az énekesnő, és itt-ott el is csuklik a hangja. Nem azért, mert annyira elérzékenyül, hogy alig bírja könnyekkel, hanem mert gondolom, sokat mozgott. Nem láttam a képanyagot, úgyhogy nem tudom pontosan. Magas hangokat nem képes sokáig tisztán énekelni. Ez főleg annak fényében szomorú, hogy a koncert a debütáló kislemez megjelenésének 19. évfordulójára lett megtartva. Most már simán számolhatunk 20 évben is (az első felvételeket, próbákat, gyakorlásokat beleszámolva), azért én azt gondolom, hogy aki komolyan énekel, annak 20 év alatt bőven meg kellett tanulnia azokat a technikákat, amivel mozgás közben képes tisztán énekelni, és tartani a hangját akár hosszú másodperceken át. Ehhez képest úgy énekel, mintha csak pár éve lenne a pályán, és csak most sajátítja el azokat a technikákat, amivel képes lesz majd nagyokat énekelni. Főleg azért sajnálom ezt, mert Yonekura Chihiro egyedi hangjával bizony üde színfoltja a japán zenei világnak, de ebből a koncertfelvételből úgy ítélem meg, hogy komoly hangképzettségnek híján van. Persze a lassú dalokat (például a FRIENDS) nagyon szépen végig énekli, gondolom, hogy ott egyhelyben áll, de a gyors, ütemes daloknál elvérzik. Aztán írtam korábban, hogy az énekesnő személyisége korántsem olyan erős, hogy a koncert bármelyik részét is meg lehessen jegyezni, ez esetben ez a kisebbik gond.

A másik kritika másféle problémát vet fel. Alapvetően nagyon jó ötlet, hogy az utolsó dalnál, az Arashi no Naka de Kagayaite (mely ugye az a bizonyos debütáló dal) végén elszámoltatja a közönséget 19-ig. És a végén tényleg nagyon-nagyon megköszöni ezt a 19 évet. Szinte felrobban a lelkesedéstől, és most ennek fényében kifejezetten kellemetlenkedésnek fog számítani, de igazából nincs mit megköszönnie. Mert ha összeszámolnánk, hogy ez alatt a 19 év alatt hány olyan dalt sikerült összehoznia, amire a nagyobb animés közösség emlékszik, akkor jó, hogy 5-öt össze tudunk számolni. És az az 5 dal sem feltétlen inspirálhatja a animerajongókat, hogy behatóbban megismerkedjen az énekesnő többi dalával. Mint ahogy én tettem például. Én például tudom, hogy azért van neki jónéhány nagyszerű és emlékezetes dala, melyről tudom, hogy az csak Yonekura Chihiro dal, és nem is gondolnám, hogy bárki másé lehetne. Általuk érzem és tudom, hogy miért szeretem annyira a japán zenét. Azt persze tudom, hogy a siker és az ismertség több tényezőtől függ, például mire szerződtetik, de az igazság az, hogy effektíve nincs sok kislemeze, ezek egy része fel sem került az Oricon kislemez eladási listára, így ezekből nem sok maradt meg az utókornak. És nem is értem, hogy van az, hogy a debütáló kislemez, az Arashi no Naka de Kagayaite őrült siker volt, talán a 70.000-es összeladást is elérte (pontos számot nem tudok), és a második kislemez már fel sem került az Oricon chart-ra. Hiszen, ha valakinek van egy sikeres kiadványa, akkor láthatják, hogy van rá igény, nem értem, hogy a következőket már miért nem akarják sikerre vinni. Megnézném azt a szerződést, ahol ilyesmi van leírva. Meg azt is, aki ezt aláírja... Ez egy nagy folt a japán zenei tudásomban, nem nagyon látom ennek a logikáját, értelmét.

Én azt gondolom, hogy Yonekura Chihiro legnagyobb hibája szakmai hiányosságok mellett, hogy nem olyan erős a személyisége. És ez valamennyire a dalokban is megnyilvánul, mert nem nagyon tudnék róluk jellemzést írni, kevés az igazán erős, jellegzetes dal, ami igazán kitűnik az átlagból. Valószínűleg ez az oka annak, hogy nem annyira ismert, és nem is nagyon promotálják a karrierjét. Pedig az igazán jó dalokért nagyon megérné.

BEST OF CHIHIROX II. - Az első gondolatok

Nem tartozik Yonekura Chihiro a nagy kedvenc japán előadók közé, de azért van jónéhány olyan dala, mellyel elvarázsol, és okoz néhány kellemes percet. Örültem is a BEST OF CHIHIROX II megjelenésének, egy válogatásalbum mindig nagyon jó lehetőség arra, hogy megismerjük az adott előadó jelentősebb dalait, és akár nyithatunk a többi dala felé is. Az első ilyen című válogatásalbum még 2004-ben jelent meg, elvileg a 10. évfordulra, de hát 1996 és 2004 között kicsit kevesebb van, mint 10 év. De ez mit sem befolyásol azon, hogy ez az énekesnő egyik legsikeresebb albuma. A most megjelent válogatásalbum pedig ennek a folytatása. Dalok tekintetében, ugyanis ott folytatja, ahol az első abbamaradt. Tehát ez az album a második 10 évet veszi nagyító alá. Érdemes is végighallgatni, mert bár nem olyan régiek a dalok, mégis valóságos nosztalgiaélmény hallgatni őket. Yonekura Chihiro az első volt a japán énekesnők körében, akit megismertem, lévén, hogy a Kaleido Star volt az első anime, amit láttam. És hát ugye a Yakusoku no Basho he... És az újabb dalok közül is volt néhány olyan, amit már nagyon régen nem hallottam, de nagyon szerettem, és valósággal visszarepített abba a néhány évvel ezelőtti időbe, amikor azok a dalok aktuálisak voltak. A Towa no Hana dalt is hallgattam egy néhányszor, de úgy konkrétan nem kedvenc, csak jó hallgatni, amikor éppen az van soron. De a Lion no Tsubasa, na az már igen! A lüktetése tetszik nagyon, a versék alatt lehet érezni, hogy annak ellenére, hogy lassú, csendes, de ott ég a tűz, és bármelyik pillanatban refrén formájában kitörhet. És akkor bizony nincs kegyelem, felébred az oroszlán, és támad ereje teljéből! Nagyon benne van a hangulat, egyedül azt sajnálom, hogy nem eredeti hangszerekkel vették fel a dalt. Mekkora durranás lett volna vonósokkal felvenni a nagyon hangsúlyos részeket (melyek vonós hangzásúak), ugyanígy a fúvós részeket. Akkor azt mondanám, hogy az elmúlt 10 év legjobb dalát ismerhetjük. A másik, ami megérintett, a Seize the Days. Ez olyan dal, ami eredetileg olyan nagy eresztés, de nagyon jó korszakomban ért el, ezért vált emlékezetessé és szerethetővé. A kislemezen hallható másik két dalt is nagyon szeretem.

Ez az egyetlen problémám a BEST OF CHIHIROX II-vel, hogy van kislemez, melynek szerepel a B-side track-je, van olyan, amelyiknek nem. A Seize the Days az utóbbiak közé tartozik. Jobban örültem volna, ha inkább mindegyik kislemeznek rajta lett volna a második (némely esetben harmadik) dala is, és lenne 2 CD-s. Mert amúgy van második lemez is a Limited Edition kiadásban, azon egy koncert hallható, mely 2015. január 24-én volt. Gondolom sokkal hosszabb volt a koncert, de a lemezen csak régi dalok hallhatók a legelső kislemeztől egészen a Little Soldier-ig. És érdekes, az első dalnál nagyon elcsúszott az énekesnő énekben, olyan hamis hangok jöttek ki a 10 YEARS AFTER éneklése alatt, hogy csak lestem. De szerencsére több baki nincs a koncerten, sőt az utolsó dalnál milyen ötletes, hogy elszámolt egészen 19-ig. Hiszen a koncert napján 19 éve azon a napon jelent meg az első kislemeze, az Arashi ni Naka de Kagayaite, ezen szám alatt számolt. Amúgy az egész koncertalbum nem volt valami nagy eresztés, Yonekura Chihiro nem olyan különleges énekesnő, hogy csak úgy elvarázsoljon már a megjelenésével. Ehhez képest Okui Masami már ha csak megjelenik, nekem már végem, és minden érzékemmel csak rá figyelek, és akkor nincs külvilág.

Persze van még néhány dal, ami nagyon jól sikerült, és rákerült az albumra. Hogy is ne lehetne, hiszen felkerültek a Team.Nekocan [Neko] dalok is, melyek nagyon felrázták az énekesnő amúgy állóvíz-szerű repertoárját. A Pandemic!! de főleg a Revival! hatalmasat szólnak. Az a debiles rock zene, amiben megszólal ez a két dal nagyon egyedi, ilyet nem nagyon alkotnak világszerte. De nem csoda, hiszen a Yondemasuyo, Azazel-san. anime nagyon kemény. Csak 18 éven felülieknek és erős idegzetűeknek, mert vannak benne nagyon erős jelenetek, amik még engem is undorral töltöttek el, annak ellenére, hogy értettem, hogy miért olyan az adott jelenet. A Revival! nagy kedvenc, az egyik legnagyobb az énekesnő összes létező dala között. Teljesen egyedi színfolt, és kell, hogy néha igenis legyen debil az ember.

Szeretném majd később megszerezni ezt az albumot. Inkább a Best of albumokat tudnám magaménak az énekesnő albumai közül, mert van néhány stúdióalbum, melyen szabályosan bealszok, annyira unalmas. De azért van néhány album és kislemez, amit beszereznék tőle:

Albumok:

• Believe
• Transistor Glamour
• Colours
• jam (ez meg is van)
• BEST OF CHIHIROX
• Departure (esetleges, ez sem akkora durranás, de van egy-két nagyon jó dal rajta)
• Voyager
• Nakeru Anison
• BEST OF CHIHIROX II

Kislemezek:

• Arashi no Naka de Kagayaite
• Mirai no Futari ni
• Birth of Light
• WILL
• FEEL ME
• Butterfly Kiss
• Hidamari wo Tsurete
• Yakusoku no Basho he
• Towa no Hana (szintén esetleges)
• Lion no Tsubasa
• Seize the Days
• Pandemic!!
• Revival! (ez is megvan)

Azért nem olyan szerény a lista.

Új Suara CD

Múlt pénteken megjött a Suara CD, amit előrendeltem.

Nagyon örülök neki, nagyon jó dalok vannak rajta. EMS-sel rendeltem meg, hogy biztosan ideérkezzen, de az igazat megvallva azon túl, hogy nyomon követhető volt a postán, sok hasznom nem volt belőle, mert ugyanannyi idő alatt érkezett meg, mint sima légipostával. A légipostával eddig semmi problémám nem volt, nagyon gyorsan ideért (3-4 munkanap), de mivel a Limited Edition változatot rendeltem meg, nem akartam kockáztatni. ¥3.800 volt, lehet forintosítani. Ugyanígy 3 nap alatt ért ide. Mindenesetre izgalmas volt a postán követni, hogy éppen hol tart a CD. Feladták postán, repülőre került, megérkezett a célországba, sikeres postázás, nagyjából ennyi. A japán és a magyar postán egyaránt nyomon követhető volt. És itt van. A mai napig nagyon izgalmas eredeti CD-t kezembe venni, úgy gondolkodok róla, mintha az adott előadó életének egy szeletét adná oda nekem azzal, hogy fizikális formában tudhatom magamnak a dalait. Ez az egyik kulcs oka annak, hogy miért örvend nagy kultusznak nálam a CD, és azt gondolom, hogy legyen akármilyen technika, amíg élek, ez nem volt megváltozni. Nekem a digitális letöltés smafu, nem mond semmit. Maga a lemez fizikai mivolta érezteti igazán, hogy az előadóból kapok egy "kis darabot". Ez morbidnak hangzik így, de nyilván lelki, érzelmi oldalról közelítem meg a dolgot.

A dalok nagyon tetszenek, mondhatni egyediek. Megvan az a megszokott Suara stílus, de a dalok jórésze tipikusan olyan, hogy nem azért fogom megszeretni, mert akkora érzelmeket kaptam tőle, olyan katarzis élményem volt, mintha előző életemben lett volna bármilyen kapcsolatom az énekesnővel, hanem apróságokat csempészett a dalokba, melyek ha nem is első hallgatásra, de emlékezetessé válnak majd. Az előző album, a Karin volt hasonló, azt főleg a téli hangulatú dalok miatt szeretem, a Koe albumot még nem tudom hova kötni. Az biztos, hogy a Nue Dori lesz a nagy kedvenc, de legalább ekkora említést érdemel a Koe wo Kikasete, mely már önmagában attól lett kedvenc, hogy Okui Masami írta. És amit Okui Masami ír, az nálam arannyá válik. És tényleg! Nagyon érdekes, hogy a zene a '90-es évek hangulatát hozza vissza, azokat a gondtalan gyerekkori éveimet, amiben oly jó volt élni. Hasonló zenét írt Okui Masami, de ilyet még soha, és nagyon tetszik, hogy a refrénben ő adja a háttérvokált, ad egy kis színt a dalnak. A zenéért külön hálás vagyok. Sok ismert dal van az albumon, hiszen rajta szerepel minden eddig megjelent digitális kislemez, és a fizikális formában megjelent kislemez, melyeken közreműködött: Niji Iro no Mirai, Future World, és az önálló kislemeze, a Fly away -Oozora he-. Az utóbbi dalért annyira nem rajongok, nem tudott Suara azonosulni a Cardfight!! Vanguard világgal, de az első kettő nagyon jó. A Future World tipikus videojáték zene, soft rock stílusban. És emlékezetes is, több szövegrészletet szoktam idézni magamban: "Dareka no tame ni", "Oshiete kureta", "Meguri megutte". Viszont azt nagyon sajnálom a Future World kislemezen hallható másik Suara dal nincs az albumon, a Blue Bird óriási kedvenc tőle. Mintha az angyalok hangján énekelne. Viszont az I'm a beast, mint digitális kislemez, hogy helyet kapott az nagy öröm számomra, a stílus nagyon tetszik, felráz.

A második lemez egy ún. koncepciós album, a négy évszakot öleli fel. Öt dal van rajta, az elsőn a négy évszakról általánosságban énekel. A Shunkashuutou dal eredetileg a Kizuna albumon szerepelt, ez az, amiről írtam, hogy mennyi emlék kötődik hozzá. És most ismét hallható. Aztán a második dal a tavaszról szól, a harmadik kicsit pörgősebb nyári nóta, a negyedik nyugis őszi dal, míg az utolsó a téli. Ötletes dolog, Suaránál egyébként is érződik a természetközelsége, a természet szeretete, ennek dalok formájában is gyakran hangot ad, és a négy évszakról egy mini-albumban énekelni, szép dolog.

És járt egy fotó azoknak, akik a CDJapantől rendelték elő a CD-t. Nagyon szép, tényleg valódi fénykép. A szöveget segítséggel sikerült lefordítani, nagyjából úgy szól, hogy négy év után jelentkezett új albummal, nagyon köszöni a türelmet, és azt, hogy kifejezték, hogy mennyire várták az új albumot, reméli, nagyon tetszeni fognak a dalok. Igazán szép, hogy így gondolt ránk. Nagyon szeretjük őt, és csak a legjobbakat érdemli, és több fizikai kiadást kérünk. Mondjuk mindjárt jön a következő, az új Utawarerumono anime opening és ending dala, a Fuantei na Kamisama kislemez.

És már Oricon eladást is lehet tudni a 25. helyet érte el. Ezzel ez az énekesnő legjobb helyezést elért albuma, ami önmagában nagyon szép, viszont az nagyban árnyalja a képet, hogy az utóbbi hónapokban iszonyúan sokat zuhantak az album eladások. A 25. hely mögött egy 2.448-as eladási szám áll, ami rettenetesen kevés. Ilyennel régebben kb. 50. helyet lehetett elérni. Arról nemrég értesültem egyébként, hogy az Oricon csak a Japánban eladott CD-ket számolja, tehát azt, hogy magamnak Magyarországra rendeltem, azt már nem. Erre igazából nem nagyon tudok logikus magyarázatot, hiszen a pénz Japánba megy, tehát ugyanúgy a japán gazdaságot támogatom azzal, hogy tőlük rendelek CD-t, az már irreleváns, hogy hova megy ebből a szempontból. Bár az eszembe jutott, és itt esetleg vélek egy kis párhuzamot felfedezni, amikor diákmunkásként metrós újságot osztogattam, akkor mindig mondták, hogy pl. a vasútállomásnál maradjunk, mert arra kíváncsiak, hogy ott hány olvasójuk van. Bár én ebben sem látok logikát (nem értek hozzá), de neki legyen mondva.

Most Suara, ma pedig Hayashibara Megumi és JAM Project kislemez megjelenések okoznak hasonló érzetet. Nagyon örülök, hogy végre sok japán CD megjelenés van, ami érdekel.

Suara dalok több év után

Írtam, hogy néhány Suara dal igencsak nagy hatással volt rám, és komoly érzelmeket váltott ki belőlem. Persze nem tagadom, hogy az akkori történések is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ennyit jelentenek ezek a dalok számomra. Melyekről is van szó?

• Toki no Kawa
• Kimi ga Tame
• MOON PHASE
• Mizukagami
• Shunkashuutou
• Hana Kotoba

Nemcsak önmagának az új albumnak örülök, hogy végre új dalok Suarától, hanem hogy ennyire lázba hozott ez arra is nagy lehetőség volt, hogy kiteszteljem, hogy most több év után milyen érzéseket keltenek bennem ezek a dalok. Régen hallgattam már őket, úgyhogy biztos voltam abban, hogy nosztalgia-élmény lesz. És így is lett. Az érzelmek és az akkori élmények mélyen előjöttek, de nem sírtam rajtuk. Sokkal inkább a pozitív oldalát éreztem. Ez egyrészt nagyon jó jel arra, hogy a helyére kerültek a dolgok. Azt hallottam egyszer ugyanis, ha valaki hosszú idő után is elsírja magát azokon a dalokon, melyekhez az adott érzéseket köti, az azt jelentheti, hogy nem rendezte el magában azokat az eseményeket. Másrészről meg beigazolódott, hogy az idő mindent megszépít. Most már azt mondom, hogy minden nehézségeivel együtt szép volt megélni azokat a történéseket, és örülök, hogy úgy alakult, ahogy. És örülök az új Suara CD-nek, külön hálás vagyok érte, mert ha az nem lenne, nem, vagy később jutott volna eszembe ezt kitesztelni.

Úgy érzem, hogy képes vagyok továbblépni, csak még abban nem vagyok biztos, hogy merre. Úgy határoztam, hogy novemberben elmegyek egy kineziológushoz, és a segítségét fogom kérni.

Suara: Kizuna album kritika

Újra minden éjjelem és minden nappalom Suaráról szól, mióta belehallgattam az új lemez dalaiba. És megtettem a csodát, előrendeltem, annyira lázban égek tőle, hogy minden róla szól most nálam. Most pedig ráhangolódásként álljon itt egy kritika egy albumáról, mely nagy hatással volt rám. A Kizuna 2009-ben jelent meg, ez a harmadik stúdióalbuma az énekesnőnek. Ami elöljáróban elmondható, hogy kicsit kuszára sikeredett, így összességében kicsit lejjebb van, mint az előző két album, a Yumeji vagy a Taiyou to Tsuki, viszont vannak rajta olyan dalok, melyekre tényleg nincs rá szó, hogy mit jelent nekem, és ezek a magasba emelik az albumot. Inkább az, hogy nem alkot az album egy egységes egészet, mint az előzőek. 12 dal hallható a korongon, de milyenek?

1. adamant faith: Az Utawarerumono OVA openingje korántsem lett annyira erős, mint a 26 részes animesorozat openingje, a Musouka, sokkal inkább a bája miatt szeretteti magát. Szerényebb a hangszerelés és az énekesnő éneke sem annyira erős. De ha megérezzük a hangulatát, és valóban meghalljuk, hogy miről szól a dal, akkor nagyon rá lehet kattanni. 9/10
2. Free and Dream: No, ebben meg már vulkánként tör ki Suara! Nem láttam a Tears to Tiara animét, de állítólag nagyon bohókás és humoros, ezt az oldottságot hallhatjuk a dalban. Sikerült is rendesen visszaadni. Nem csoda, hogy a dalból készült kislemez az énekesnő második legsikeresebb kislemeze. A rock zene távol áll tőle, de nagyon jól helyt áll ebben a dalban. 9/10
3. Kanojo no Senaka: Nagyon szeretem az olyan dalokat, amiben semmi komoly nincs, nagyon talán még a téma sem fontos, csak úgy szól a zene és az ének a maga egyszerűségében. Ez is ilyen. Én ezt hívom "easy listening" dalnak, ami semmit nem akar mondani, nem akar konkrétan érzelmet kelteni, csak ellazít, és kihozza belőlem azt a jó értelmemben vett egyszerűséget, amikor nem bonyolítom túl a dolgokat, csak vannak, ahogy vannak, és úgy szeretek bennük mindent. 8/10
4. Mai Ochiru Yuki no You ni: Azon Suara balladák egyike, mellyel nem tudok azonosulni. Szerencsére kevés ilyen van, és erre is azt mondom, hogy szükség van rá. Egyrészt meg összességében emeli az énekesnő repertoárját, másrészt meg beleillik a WHITE ALBUM animébe, annak az ending dala. Ezt az animét speciel láttam, egész jó volt, szép balladával. Amikor megy, akkor meghallgatom. de ismétlőbe soha nem rakom. 7/10
5. TOKIO-days: Hasonlóan egyszerű, mint a Kanojo no Senaka, csak olyan érzésem van, mintha akarna valamit mondani, de mégsem. Pedig van hangulata, érzem a dalban, hogy van mondanivalója, csak nem tudom meghallani. De ettől még kellemes dal, szeretem hallgatni. 7/10
6. Mata Aeru Sono Hi Made: Na ez már egy fokkal izgalmasabb, azt érzem, hogy felkészít a komoly dalokra. Amik bizony ezután jönnek. Izgatott várakozást hallani a dalban, amikor már csak pár perc van a nagy találkozásig, a mindent betöltő boldogságig. Ennek a várakozásnak minden kellemes pillanatát segít megélni a dal. 9/10
7. Friends: Szinte felrobban ez a dal az előzőekhez képest. Nem is Friends, hanem Lover címet kellett volna kapnia, akkora szenvedély van ebben a dalban. Nagyon felráz, rengetegszer hallgattam már a számot. Nem kifejezetten rock dal, úgy tudom, ezt hívják powerful pop zenének. Az biztos, hogy Suara nagyon otthon van benne, és az Oszakai nyelvjárása az, ami még egyedivé teszi a dalt, itt nagyon hallani. 10/10
8. Crystal Tears: Nyugis, kellemes dal, nekem már túlzottan is andalító. Inkább a zene a domináns, az éneket egyáltalán nem tudom visszaidézni. Így ez az a szám, amiről a legkevesebbet tudok beszélni. Annyi maradt meg bennem, hogy érzelmileg varázsol a zenéje, érzelmek vannak benne. Csak az ének miatt problémás. 7/10
9. Shunkashuutou: Na ez az a dal, ami biztosan amíg élek, ott lesz az örökös Top 100-as lista élbolyában. Hihetetlen katarzis élmény volt, tökéletesen magamra ismertem a dalban hallható érzelmekben. Nyilván megkapja a maximális pontszámot, de nem lehet pontszámokkal kifejezhető ki az a földön túli érzés, amit a világ egyik legszebb balladája nyújt nekem. 10/10
10. Hana Kotoba: Ez is nagyon szép ballada, nagy hatással van rám, de nem annyira, mint az előző. Nehézségekről szól számomra ez a dal, és az abból fakadó változások fájdalmairól. Ezt a dalt inkább akkor jó nekem hallgatni, amikor még nem történt meg a baj, mert reményt ad (inspirál) a változásra, hogy ne kerüljek bele. Szép szám, nagyon. 10/10
11. Utsusemi: Újabb ballada, de ezt nem szeretem hallgatni, mert ez már nemcsak a bekövetkezett rossz időszakot juttatja eszembe, hanem a beletörődést, és hogy már nem lehet változtatni. A keserűség és az abból fakadó negatív energia sokat ront a dal értékén, sőt kimondom, nekem túl kell élni, amikor hallgatom. A fokozatos halkulás a dal végén meg a szép időszak halálát szimbolizálja számomra, és onnan már nincs kiút. 8/10
12. Tenshi ga Miru Yume: Egy balladacsokor után egy rock dallal zárni az albumot, nem semmi. És főleg azért nagyon jó ötlet, mert a dal hihetetlenül optimista. Egy angyalt látott álmában, mely megmutatta neki az utat, erről a megvilágosodásról szól a dal. Az a dinamika, ami a refrénben hallható, nagyon lázba hoz, valahányszor hallom. A nagyon erős gitárszóló pedig azt az erőt szimbolizálja, amit ez a megvilágosodás ad. Eszméletlenül erős dallal zárul az album. Útravaló: hatására azt érzem, hogy mindig van esély újrakezdeni. 10/10

Nem véletlen, hogy csak az utolsó számot értékeltem szakmailag, ugyanis Suarát nem azért szeretem, mert dalaiban olyan gitárszóló van, hogy hajamat eldobom, vagy a dobjátékot veri a szívem, hanem az az érzés, amit az énekesnő ad, a hangulatvilág. És az utóbi időkben még értékesebbé vált az énekesnői jelenléte, ugyanis többen is mondták, hogy iszonyúan technikás az éneke, szakmailag is nagyon jól képzett a hangja. Megmondom őszintén, ilyeneket nem mindig hallok meg, inkább akkor veszem észre (és zavar) ha már túlzottan csinált az az énekhang. De talán pont így jó, hogy Suaránál nem hallom, mert hiszen annak ellenére, hogy mennyire technikás, mégis spontánnak hangzik az éneke, az nagy szakmai tudásra vall. Sokkal inkább a jellegzetes mély hangja az, ami megfogott, ez japánok között nagyon ritka. És az, hogy ennyire tudok azonosulni az érzésvilággal, amit énekel.

Az album tehát nagyon jó, egyetlen komoly bajom van vele, hogy a dalok együtt nem alkotnak egy teljes egészet, így nem érzem azt, hogy az albumnak "történetvezetése" van. Pedig az nálam nagy erény, ha egy lemez történetet mesél el a dalok által. De az nagyon jó, hogy vannak kiváló dalok is, ez nagyon megemeli az album értékét, viszont mindegyik más Suara albumnak van története, ezért ez a lemez a leggyengébb tőle.

34/40

Második előrendelés?

Ahogy írtam korábban igencsak eseménydús lesz az őszi japán zenei szezon, hiszen sok olyan album és kislemez fog megjelenni, ami a kedvenc előadóim egyikétől van. Suara weboldalán bele lehet hallgatni az új albumának néhány dalába, és teljesen kész voltam... Nekem ez az album KELL! Minden idén korábban megjelent albumnál volt olyan, hogy megszokni, elfogadni, de ez az album tökéletesen olyan lesz, mint a "régi időkben" (néhány éve). Nagyon úgy néz ki, hogy Suara új albuma kompromisszumok nélküli lesz, és tudja hozni azt a színvonalat, amit megszokhattunk tőle, amiért annyira szeretem őt! És az első CD teljes lesz, tehát nem 6 dalt fog tartalmazni, hanem 13-at. A második lemez marad 5 számos, de azért így is teljesen másképp fest már a dolog. Frissítettem is az album Generasia oldalát. Meg tudnám oldani anyagilag, hogy megrendeljem a CD-t, az amit az árából tudnék venni, az feláldozható. Nagyon szeretném, mert nagyon hiányzik már végre egy kompromisszumok nélküli, japán album, melyre a kiváló jelző sem eléggé kifejező. És nagyon úgy néz ki, hogy ilyennel lesz dolgom. És akkor ez lenne a második előrendelésem. Az első Okui Masami: i-magination CD volt 2009 végén, 2010 elején.

Több lehetőség is van, egyelőre úgy néz ki, hogy a CDJapan lesz a legolcsóbb. Mindenképpen a Limited Edition CD-t szeretném, mert a második CD dalai is nagyon jók. Nem akartam elhinni, hogy a Shunkashuutou is újra helyet kap egy albumon, azt hittem, hogy valami feldolgozás, de amikor belehallgatva hallottam, hogy az eredeti, igencsak elérzékenyültem. Mennyi emlék kötődik ehhez a dalhoz... És egyik szebb, mint a másik. Szóval, a CDJapan. Csak egy dolog vet vissza, hogy megemelték a postaköltséget. Eleddig 750 jen volt a sima légiposta, most 1.150 jen lett. Rákérdeztem a karaoke fórumban, Leea adott egy linket, ahol ki lehet számolni, hogy adott tömegű csomag szállítása mennyibe kerül. Nagyon hasznos. Szóval itt azzal szembesültem, hogy egy CD szállítása légipostával 1.090 jen lenne. Úgyhogy tényleg van drágulás. Viszont a CDJapannél nem kell az adót kifizetni, így a kedvezmény mértéke 7,41% (8% az adó, de mivel magasabb értékből vonjuk ki, ezért a kedvezmény mértéke kisebb). Nagyon izgatott vagyok, és olyan szintű lázban japán zene miatt, amit nagyon régen nem éreztem. És a belső hang... Az intuíció... Rosszra csábít, az édeni rosszra... És hallgatni fogok rá, mert érzem és tudom, hogy az új Suara album a mennyekbe juttat. Úgyhogy vigyázz Suara: Koe [Limited Edition] album, mert jössz hozzám!

Vélemények az éX-Driver OVA dalokról

Nem nagy szám az éX-Driver, nem is néztem végig a 6 részes OVA-t, mert bár elvileg a sebességről meg autósüldözésről szól, maga a történet nem valami dinamikus. Meg persze csak a zene miatt érdekel, hiszen az opening előadója a JAM Project, méghozzá az első két kislemezük szól az éX-Driver-höz, az első az OVA-hoz, a második pedig a mozifilmhez. És vannak annyira jók, hogy inspiráljanak arra, hogy megnézzem a sorozatot. Csak megint felfedeztem egy furcsaságot. Szinte mindig csalódtam azokban az animékben, melyek dalait a kedvenc előadóim éneklik. Némelyik már nem is B-, hanem C-, rosszabb esetben D-kategóriás sorozatok. Egy-két részt megnézek belőlük, hogy éppen tudjam miről van szó, és ezzel abba is marad a dolog. Ez is magyarázat lehet arra, hogy miért nem ismertek ezek a dalok és az előadóik. Az éX-Driver még éppen belefér a B-kategóriába, mert azért el tudom képzelni, van olyan, aki megszereti, de csodát tényleg nem kell várni tőle. Hat számot ismerek a sorozatból, ezeket venném most nagyító alá.

1. JAM Project - Kaze ni Nare: Az OVA opening dala, a legelső JAM Project szám, ezzel debütáltak. Már itt is megmutatták, hogy mire képesek, hogyan képzelik el a zenei karrierjüket. Bár egyelőre Matsumoto Rica erőteljes hangjával van lehetőségünk megbarátkozni. Már szólókarrierjében is vannak olyan dalok, melyekben erősen énekel, de igazán a JAM Project-ben mutatta meg, hogy mire képes. Nő létére hű az együttes alapelvéhez, és hangja alkalmas a powerful pop, rock stílushoz. A dalt még érdekesebbé teszi a többi tag rappelése. És az érdekes japán-angol tudás... Vajon honnan vették a "NOBODY CAN BE WINDS!" szöveget? Még logikával sem nagyon lehet értelmet találni neki. Mindettől függetlenül szívesen hallgatom ezt a számot. 8/10
2. JAM Project - CRAZY REVOLUTION: És most Kageyama Hironobu mutatkozik be az OVA egyik insert dalával. Ha jól emlékszem, a 3. részben hangzott fel, de nem vennék mérget rá. Egyébként egyedi dal, Kage-chan éneke a '60-as, '70-es évek könnyed rock 'n roll stílusát idézi. Maga a dal is könnyedebb, énekével pedig emeli ezt a hangulatot. De ez a dal nem kifejezetten szóló, többet énekel Matsumoto Rica, aki nagyon megerősíti ezt a dalt, hiszen Kage-chan a maga könnyed énekével kellemessé teszi a hangzást, majd jön a Pokémonok legnagyobb tanítója az erős hangjával nagyon odateszi magát. Persze igyekeztek tartani a fokozatosságot, a bridge-et, ketten közösen éneklik, majd a refrént veszi át az énekesnő teljes egészében, és ott már nem tartja vissza magát, ami csak kijön belőle. Kicsit elüt a megszokott JAM stílustól, de szerethető a szám nagyon. 8/10
3. MILK - Sniper: Talán azért is, mert nagyon nehezen sikerült megszerezni a kislemezt, de nagyon szeretem ezt a számot, pedig stílusban jelentősen eltér a JAM Project-től. A MILK egy duó, melyet egy testvérpáros alkot. A két lánynak nincs kifejezetten nagy énekhangja, a dal is tipikusan olyan, amit nem a minősége, hanem a hangulata miatt szeretünk meg. És soha nem rejtem véka alá, hogy nálam a hangulat fontosabb, mint a minőség, és hangulat tekintetében elsőszámú, nagyon szeretem hallgatni. Énekben nincs nagy hangterjedelem, de amiben énekelnek, az hibátlan. 9/10
4. Endoh Masaaki - DESTINY: Ebben a dalban viszont minden összeáll. Endoh Masaaki ismét megmutatja mit tud, de ami igazán szerethetővé teszi a számot, az az egyszerűsége. Nincs túlbonyolítva, és ez ad egyfajta bájt a dalnak, mert az elejétől a végéig rendkívül vidám, szinte énekelteti velem, és az egyszerűsége nagyon oldottá tesz. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy Endoh Masaaki a komolyabb hangszerelésű dalokat preferálja, mégis otthonosan mozog ebben is, és élmény hallgatni, hogy ennyire önmagát adja. A refrének végén meg vele kiáltjuk, hogy "JUST DO IT!" 10/10
5. JAM Project - Danger Zone: Leginkább ez a dal tévesztett meg, amikor azt hittem, hogy mennyire dinamikus sorozat lehet az éX-Driver. Hihetetlen dinamikus, gyors dal, akár a Forma 1 betétdala is lehetne. Ebben sem vesz részt mindegyik tag, Endoh Masaaki és Sakamoto Eizo duója ez a szerzemény, és nagyon kemény lett. Tényleg ember legyen a talpán, aki utánuk tudja csinálni. Az elején hallható szintetizátor szóló megadja a féktelen száguldás érzetét, hogy teljesen átadták magukat a sebességnek, és semmi nem számít. Beindítja a dalt, és nincs megállás egészen a végéig. Aki szereti a keményebb rock zenét, és a dinamikus hangzást és éneket, annak kötelező ismerie ezt a számot! 10/10
6. M Rie - It's Emotion: Ezt a dalt ismerem a legkevésbé a 6 közül. M Rie a MILK egyik tagja. Igazából kellemes dal, de amíg nem hallottam a Sniper-t, addig többet nem is jelentett nekem. Most tudom értékelni, mert az OVA ending dala teszi teljessé ezt a dalt. Vannak benne hangszeres érdekességek, de a dal önmagában nem nagy szám, tényleg csak az együttesként felénekelt dallal együtt válik igazán értékessé, mert van mihez kötni. De ennek a dalnak az egyszerűsége azért nem értékelhető igazán, mert az ének sem nagy szám. De a többi dal mellett elmegy, meg lehet hallgatni. 6/10

Összességében nem egy nagy durranás az éX-Driver zenei repertoárja, nem annyira monumentálisak, mint például a Slayers vagy a Neon Genesis Evangelion sorozatok dalai. Ezek a dalok azoknak fog igazán tetszeni, akik értékelik a fent felsorolt előadók munkáját, hiszen ők tudják igazából, hogy mit jelentenek például a JAM Project vagy Endoh Masaaki diszkográfiájában ezek a szerzemények. Természetesen ettől függetlenül bárkinek megtetszhet, ha meghall a dalokban valami különlegeset magának. Ha nincs is jelentőségük a japán zenei iparban ezeknek a számoknak, a szívemben igazán különleges helyet foglalnak el, és mindig öröm lesz hallgatni őket.

MILK - Sniper

Megjelenés: 2000. augusztus 23.
Kiadó: Lantis
LADA-1004
Ár: ¥1.000

1. MILK: Sniper 狙撃手(スナイパー) 3:15
2. Masaaki Endoh: DESTINY 3:50
3. MILK: Sniper (Off Vocal Version) 3:15
4. Masaaki Endoh: DESTINY (Off Vocal Version) 3:47

A Sniper MILK és Masaaki Endoh közös kislemeze. A címadó dal az éX-Driver OVA ending dala, míg a DESTINY a sorozat insert dala, az 1. részben volt hallható. A kislemez nem került fel az Oricon chartra.

Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3

Valóban erős az az album?

Még tegnap kezdtem el írni az előző postot, ma fejeztem be, így volt lehetőségem hallgatni az új JAM Project albumot, mely a JAM Project 15th Anniversary STRONG BEST ALBUM MOTTO! MOTTO!! címet kapta. Egyszer hallgattam meg, és rettegésben élek afelől, hogy nem is lesz rendszer lesz belőle, ugyanis egy szó jutott eszembe, miután végighallgattam az albumot: Fáradt. Bár azt hozzá kell tenni, hogy nagy bátorság self cover albumot csinálni, hiszen vagy vissza kell adni az adott dal hangulatát vagy új hangszereléssel új értelmet adni neki. Ahogy azt sejtettem, nem nagyon lesz hangszerelésben újdonság, szinte ugyanolyan maradt, mint az eredeti. Viszont az énekkel komoly problémáim voltak. Természetesen magával a hanggal nem volt semmi gond, még mindig úgy énekelnek, hogy ember legyen a talpán, aki utánuk tudja csinálni, de már nem hűek eredeti elveikhez. A megszokás hallatszik az énekükben, mintha nem élveznék már az egészet. Nincs benne tűz, itt-ott szinte hallani, hogy tényleg elfáradtak, és néhány kivétellel sem új értelmet nem adtak a daloknak, sem az eredeti hangulatot nem tudták visszahozni. Persze vannak üdítő kivételek, például a CRUSH GEAR FIGHT!! és a SOULTAKER nagyon jók lettek. Lehet, hogy azért hallatszanak azok nagyon jónak, mert egyrészt régi dalok, másrészt meg más felállásban énekelték fel annak idején, így az azóta három új taggal félig újnak hatnak a dalok. Mindenesetre ezek nagyon tetszettek. Jó volt még a TRANSFORMERS EVO. csak hogy egy újat is említsek. Viszont például a Rescue Fire, a Crest of "Z's" vagy a Rocks nagyon gyengék lettek. És tényleg azt gondolom, hogy ha nem újulnak meg, akkor jobb lenne, ha abbahagynák - akármennyire is keményen hangzik - mert megszokásból nem lehet énekelni. Nem véletlen, hogy minden énekes, zenész, színész, stb. aki igazán szereti, amit csinál, azt nyilatkozzák, hogy sok év után is izgulnak egy-egy fellépés, színdarab, felvétel előtt. Különben már rég abbahagyták volna. Ez így is van rendjén. A JAM-nek is meg kéne újulnia, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy az egyre csökkenő eladások egyre inkább tükrözik a lelkesedést, ezzel együtt a minőséget is.

Forró őszi szezon

Méghozzá japán zene tekintetében. Én nem is tudom, mikor volt olyan, amikor ilyen rövid belül ennyi album és kislemez jelenik meg, ami érdekel. Az alábbiak:

Szeptember 9:

• JAM Project 15th Anniversary STRONG BEST ALBUM MOTTO! MOTTO!

Október 7.

• Endoh Masaaki: ENSON3

Október 14.

• Suara: Koe

Október 21.

• Hayashibara Megumi: Sanhara -Seinaru Chikara-
• JAM Project: THE HERO!! ~Ikareru Kobushi ni Hi wo Tsukero~

Október 28.

• Yonekura Chihiro: BEST OF CHIHIROX II

November 4.

• Suara: Fuantei na Kamisama

December 23.

• JAM Project: Guren no Tsuki ~Kakusareshi Yami Monogatari~

Ez 8 megjelenés az utolsó 4 hónapra, nagyon szépnek számít. Szinte visszaidézi a 2009-2010-es időket, amikor ezek az előadók sokkal aktívabbak voltak.

A JAM Project idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját és ezt egy feldolgozásalbummal ünneplik meg, ami már meg is jelent. Először nem gondoltam, hogy fel kéne rá figyelnem, mert azt hittem, hogy egy szimpla válogatásalbum, a dalok eredeti változataival. Ma reggel beszélgettem egy argentin sráccal, aki szintén rajongó, tőle tudtam meg, hogy a dalok újra fel vannak énekelne. Na így már más... lenne, ha nem lennének rajta egészen új dalok is. Bár nyilván úgy jó egy ilyen album, ha felöleli az egész 15 évet, de sokkal szívesebben vettem volna, ha olyan dalok kerülnének túlsúlyba, amiket Okui Masami, Fukuyama Yoshiki és Kitadani Hiroshi még nem énekeltek fel (mivel később léptek be), szívesen hallgatnám, hogy milyenek lennének az ő hangjukkal, új hanszereléssel a régi dalok. Ezzel szemben csak két régi dal van, a CRUSH GEAR FIGHT!! és a SOULTAKER. Szeretem a Rescue Fire és a TRANSFORMERS EVO. dalokat is, de ezeket már hallottuk ebben a felállásban. Akkor lehet nagyon jó az album, ha valami teljesen új hangszereléssel, érdekes zenei motívumokkal lennének teli a dalok, az nagyon feldobná azokat. Úgyhogy nem reménytelen a dolog. Egyelőre nem tudtam meghallgatni, majd holnap válik elérhetővé. Viszont ami kellemes meglepetésként ért, hogy a 15. helyet érte el az Oricon charton, nem is gondoltam volna, hogy ennyire sikeres lesz. Ezzel pedig elérték, hogy eddig ez az együttes legjobb helyezése a karrierje során, nagyon szép, hogy pont egy ilyen jelentős albummal sikerült ezt elérni. És milyen stílszerű, hogy 15. évfordulós album a 15. helyet érte el. Valamit nagyon tudnak a Lantis-nál.

Aztán még két kislemez lesz tőlük. Az októberi egy anime openingje lesz, méghozzá a ONE PUNCH MAN sorozaté, míg a decemberi megjelenésű az új GARO sorozat openingje. Nem nehéz kitalálni, ha egy JAM kislemez a GARO sorozathoz készül. Ha a címben ilyen szavak vannak, mint "Yami", "Dark", "Thunder" és hasonlók, az csakis GARO sorozathoz készülhet. Láttam egy részt belőle, ugyanis a GOLDSTORM széria 11. részében szerepelt Okui Masami, és hát gondoltam, nem hagyhatom ki. Sajnos csak pár másodperces szerepet kapott (de valami csodaszép volt), és maga a sorozat sem kötött le. Nem inspirált arra, hogy néznem kéne a legelejétől. A dalokról meg majd kiderül, hogy milyenek, még félek, mert sajnos az utóbbi idők JAM kislemezei nem arról híresek, hogy elvarázsolnak, magukkal ragadnak és el nem engednek. De az esély jár nekik, nagyon is. Még egy Breakthrough színvonal és mindent megbocsájtok nekik.

Hoppá, igencsak kellemes meglepetés volt,  hogy Endoh Masaaki újabb ENSON albummal jelenik meg. Annyira nem hallgattam az első 2 ENSON albumot, ez a kiadvány sokkal inkább érdekesség lesz számomra, minthogy alig fogom tudni kivárni, hogy meghallgassam a számokat. Viszont az első ENSON albumról ki tudok emelni néhány nagyszerű szerzeményt. Az egyik ilyen a GO GO POWER RANGERS, mely az egyik angol címadó dalnak egy sajátos változata, kétségtelen, hogy nagyon jól áll Endoh Masaaki-nak. A másik nagyon ötletes feldolgozás, az In the Chaos, mely ugye JAM Project dal. Okui Masami énekli fel, a rap pedig Endoh Masaaki mesteri előadása. Az ENSON albumon ezt felcserélték, Endoh Masaaki énekli a fő részt és Okui Masami rappel. Nagyon jó ötlet volt, és az egyedi hangszerelés is csillagos ötös. Amit nem szeretek ezeken az albumokon, hogy ha énekel női előadóktól dalokat (pl. Kimi ga Tame - Suara, Asu he no Brilliant Road - angela, Arashi no Naka de Kagayaite - Yonekura Chihiro), azokat mind egy-egy szinttel lejjebb énekli, így nincs meg az a varázsa, hangulata a daloknak, amik az eredetiben megvoltak, amik olyan egyedivé tették a dalokat. Mert amúgy maga az ének hibátlan, csak Endoh Masaaki esetében szerintem azért értelmetlen lejjebb vinni (tudom, hogy azért viszik le az adott női dalt, ha férfi énekli, hogy passzoljon a hangjához), mert akkora hangterjedelme van, hogy operaénekesnek is szinte már túl jó, ezért lazán el tudta volna abban a hangszínben énekelni. Egyedül ez, de amúgy nagyon rendben vannak ezek a feldolgozásalbumok. Ismert már az ENSON3 dallista, amire mindenképp kíváncsi vagyok, az a Kimi no Shiranai Monogatari, My Soul, Your Beats! A többit nem ismerem. Illetve van egy szám, melynek címe: Good-bye Good Luck. Erről eleinte azt hittem, hogy az Okui Masami dal lesz, az i-magination albumról, majd kiderül, hogy valami Naruto feldolgozás. Soha életemben nem hallottam még. Már egyáltalán nem követem a Narutót, és a dalokat sem tudom, hogy melyik, melyik, pedig egy időben nagyon érdekeltek. Akkor majd kíváncsi leszek az ENSON3-ra.

Hosszú idő után visszatér Suara! Ember legalább ennyire boldog legyen, mint én, amikor értesültem az új albumról és kislemezről. Alig várom őket. Viszont az album (Koe) nagyon érdekes. A Limited Edition kiadás gyakorlatilag 2 mini-albumból áll. Az első lemezen 6 szám van, míg a másodikon 5. Furcsa az elosztás, hiszen ráférne egy albumra. Viszont az elosztás logikus, hiszen az első lemez 6 animés dalt tartalmaz, míg a második 5 saját dalt. És rákerül mind a négy digitális kislemezként megjelent dal is! Valamint végre helyet kap stúdióalbumon a Niji Iro no Mirai és Future World dalok is, de hogy a Blue Bird lemarad az szívfájdalom, mivel az egyik nagy kedvencem tőle. A Fuantei na Kamisama pedig az új kislemez, mert bizony lesz új Utawarerumono anime sorozat, és csak Suara énekelheti az új openinget. Oly izgatottan várom, az Adarnánál máris lefoglaltam a dalokat, már hallom a lelki füleimmel, hogy imádni fogom, és élvezet lesz belőlük kfn-t csinálni.

Hayashibara Megumi olykor-olykor visszatér, megiszik velünk egy kávét, elbeszélget velünk, majd ismét eltűnik évekre. Nagyjából így lehetne jellemezni az elmúlt 10-12 évének karrierjét, de ő ezzel nagyon boldog. Nagyon fontos, hogy úgy adjon ki új albumokat és kislemezeket, hogy abba szívét-lelkét beleteszi, hiszen így szólnak a dalai szívből. És ha úgy érzi, hogy ezt nagy időközökkel tudja megtenni, akkor tegyen így. Egy régi klasszikust vettek elő, a 3×3 EYES animét. Arról egyelőre nem tudok, hogy új sorozat indulna-e, lehet, hogy valami OVA, Movie vagy játék betétdala lesz az új dal, kíváncsi vagyok rá. Konkrétan nem lehet bekategorizálni a 3×3 EYES dalokat, így nem tudom, hogy milyen stílusú dal várható, de nagy érdeklődéssel várom majd.

Végül Yonekura Chihiro. Karrierjének 10. évfordulójára jött a BEST OF CHIHIROX, most, a 20. évfordulóra pedig a BEST OF CHIHIROX II. Ennek a dallistája is ismert, csak a 2005-2014 között megjelent dalok szerepelnek rajta. Ez egyrészről jó, mertnem ismétlődnek a dalok folyamatosan, másrészről meg ezek a dalok is megkapják a maguk tiszteletét azáltal, hogy felkerülnek válogatásalbumra. De azért is örülök ennek a válogatásalbumnak, mert olyan dalok is helyet kapnak rajta, melyek nem jelentek meg sem kislemezen, sem albumon, csak az adott anime vagy videojáték OST albumán volt hallgató. Két CD-s lesz az album, a második lemez egy koncertalbum lesz, azon lesznek rajta a sokak által szeretett igazi klasszikusok, mint az Arashi no Naka de Kagayaite és az Eien no Tobira. Úgyhogy nagyon várós.

Lesz miről írni a közeljövőben japán zenék tekintetében, és én ennek nagyon-nagyon örülök. Várom őket nagyon!