2017. augusztus 15., kedd

JAM Project: Breakthrough kislemez

Az utóbbi időkben sokat hallgatom a JAM Project: Breakthrough kislemezét, főleg a B-side track-et, a Maverick ~Kakusei Sareshi Kemono~ dalt. Itt vagyok most Angliában, és rengeteg sok emlék köt ide. Ezeket a dalokat itt hallgattam nagyon sokszor, amikor 2014-ben megjelent a kislemez. Pont amikor kijöttem Angliába. Konkrétan annyira megszerettem a rajta levő dalokat, meg is vettem eredetiben a kislemezt. Talán ilyen jó képet szerzeményről még nem csináltam. Tökéletesen az a fajta rock zene hallható a kislemezen, amit a legjobban szeretek. Hihetetlenül dinamikus, erőt adó számok, és olyasfajta függőséget hozott ki belőlem, ami csak még többé tesz. És most, hogy ismét itt vagyok Angliában rengeteg sok emlék jött vissza, így ennek a kislemeznek most nagyon aktualitása van nálam.

Nem láttam a Nobunaga the Fool animét, illetve az első részbe belenéztem, de nem jött az ötlet, a stílus és a mondanivaló. De hátha most bejönne, hogy manapság több animét nézek, többfélét, talán most tetszene.

2017. augusztus 5., szombat

Dragon Ball IV videokazetta

Gondoltam, adok egy esélyt a Dragon Ball-nak, hátha rákapok a hangulatára, de sajnos nem jött be. Majdnem elaludtam, amikor megnéztem a nemrégiben vett negyedik videokazettát. De annak mindenképp örülök, hogy ezáltal teljesebb lett az anime videokazetta gyűjteményem. Amúgy ezen a kazettán a 134-137. részek vannak rajta. Amikor a C16-os, C17-es és C18-as robotokat felélesztette a fogalmamsincshogyhívják, de megölték őt. Arra vannak beprogramozva, hogy Shongokut megöljék, mert a gazdája gyűlöli őket. De Vegita meg akar harcolni vele, mert a büszkesége nem engedi, hogy Shongoku arassa le a babérokat. Annyira nem ismerem a kapcsolatukat, hogy tudjam, hogy mi van közöttük, egyáltalán eléggé tudatlan vagyok a Dragon Ball-ban. Nem néztem annak idején, amikor ment, mert igazság szerint mindig is érdektelen voltam az anime iránt. Csak a zenei része maradt meg bennem, ismerem és szeretem a Kageyama Hironobu Dragon Ballos dalait, elég sokat ismerek közülük. Nem a CHA-LA-HEAD-CHA-LA a kedvenc DB-s dalom, mint sokaknak, hanem  a 2008-as Super Survivor. Szeretem az erőteljes zenéjét, a lendületét és a dinamikáját, valamint hallani, hogy Kage-chan élvezi az éneket.

Lehet, hogy ha elkezdeném nézni az 1. résztől az első szériát, akkor megragadna és tetszene.