A szokásos év végi zenei statisztika

Nos, ahogy írtam december elején, a valódi zenei statisztikám a Last.fm profilomban érhető el. És azt december 31-én, azaz ma teszem közzé. Az idei évemről az előző posztomban írtam, így aki annak részletére kíváncsi, az ott megtalálja. Amit hozzátennék még, hogy a mélypont egyértelműen az volt, amikor áprilisban hazajöttem Hollandiából. Ebben benne van az is, hogy nincs megküzdési stratégiám az olyan helyzetekre, amikből ott és akkor nincs kiút, de más tényezők miatt is visszajöttem. Most már nem gondolkodok azon, hogy visszamennék, és hogyan. Úgy vagyok vele, hogy ha adódik valami lehetőség, akkor azt megragadom. Ezzel együtt is elégedett vagyok az egész évvel, mert tudtam annyit fejlődni, hogy úgy éreztem, hogy már jobban menne. Persze ez csak a gyakorlatban fog kiderülni. Remélhetőleg a 2024-es év erre lehetőséget biztosít.

Mielőtt rátérnénk a statisztikára, lássuk az év dalát. Amelyik 2023-ban a legjobb, legmenőbb, leginkább inspiráló volt számomra. Voltak kihívók, de gyakorlatilag már januárban eldőlt a kérdés, ahogy Endoh Masaaki megjelentette az (e)7 mini-albumát, mert ennek a záróakkordja lett számomra a legjobbja.

Endoh Masaaki: Honey Honey

Mind előadás tekintetében kiváló dal, a videoklip is nagyon adja magát. Sokat hallgattam ezt a dalt idén, és mindig jókedvre derített, önbizalmat adott. Ez egyike azon daloknak, melyek kihozzák Endoh Masaaki egyedi stílusát, amitől szeretik a rajongói. Kicsit abszurd, kicsit bolond, görbe tükröt helyez a szerelem és a házasság elé, miközben Endoh Masaaki lubickol a dalban. Hálás vagyok neki ezért a fantasztikus és emlékezetes dalért.

Most pedig következzék a szokásos éves zenei statisztika. Ebben az évben 26.559 alkalommal hallgattam dalt, ami újabb rekordnak számít a 2009-es regisztrációm óta. Akármennyire is nem a teljes statisztikát mutatja a Spotify és a YouTube Music (ezt a kettőt használom), de sokat hozzátesznek a Last.fm profilomhoz. De a statisztikám csak az offline zenehallgatásokkal teljes.

Ahogy az lenni szokott, lássuk először a legtöbb 10 hallgatott előadó listáját, mellettük zárójelben, hogy hány alkalommal hallgattam a dalaikat.

Top 10 előadó

1. JAM Project (2.537)
2. Zorán (2.298)
3. Okui Masami (2.164)
4. Hayashi Yuuki (1.371)
5. Hayashibara Megumi (1.340)
6. FLOW (1.186)
7. Ganxsta Zolee és a Kartel (1.119)
8. ALI PROJECT (854)
9. Suara (705)
10. LGT (614)

Két olyan előadó van van, aki hatalmasat ugrott előre. Korábban Zoránt egy évben 1.007 alkalommal hallgattam, amivel 2013-ban rekorder volt. Ehhez képest idén több több kétszer annyiszor hallgattam a dalait. Hasonlóképp a FLOW is nagyot lépett előre, az ő eddigi rekordjuk 346 volt 2018-ban. Ehhez képest ők háromszor többet hallgattam őket idén. És amilyen jó zenéjük van, "félő" hogy marad ez a trend.

Most pedig következzen a 10 legtöbbet hallgatott album listája. Zárójelben olvasható, hogy a rajta szereplő dalokat hányszor hallgattam összesen.

Top 10 album

1. Okui Masami: Mas"ami Okui"terpiece (903)
2. Zorán: Aranyalbum 1974-1993 (610)
3. Zorán: Aranyalbum 1994-2020 (608)
4. Hayashi Yuuki: TV anime Bakuten!! Original Soundtrack (606)
5. Bryan Tyler: Super Mario Bros. Movie Original Motion Picture Soundtrack (604)
6. Paradox Live 1st album "TRAP" (401)
7. BURNOUT SYNDROMES: The WORLD is Mine (320)
8. FLOW THE COVER ~Naruto Shibari~ (319)
9. FLOW: Voy☆☆☆ (309)
10. Nox: Főnix (308)

Most nem írok külön soundtrack listát, mert sokkal kevesebbet hallgattam azokat, mint szoktam. Az a kettő, mely feljutott a tízes listára, bőven elférnek itt. De az tetszik, hogy a Bakuten!! pont a Super Mario Bros. Movie OST elé tudott kerülni, mert igazából nem szerettem, csak azt akartam, hogy a "Super Mario" mivolta miatt kapjon egy tisztességges hallgatást. De egyébként olyan gagyi a zene, mint a film maga. Lényegében csak egy főtémája van az egész zenének (azokat leszámítva, amik a Nintendótól származnak), de a többi zene egyáltalán nem maradt meg bennem.

Innen látható, hogy tudott Zorán és FLOW ennyit előrejönni. Okui Masami meg örök legenda nálam, nincs mit ragozni.

Már az albumok között is látható, hogy mi volt az év felfedezettje nálam, de ez leginkább a kislemezeknél lesz igazán látható.

Top 10 kislemez

1. Paradox Live Opening Show (178)
2. Paradox Live - Road to Legend - Consolation Match "SHOWDOWN" (176)
3. Paradox Live THE ANIMATION Opening Track "RISE UP" (163)
4. Paradox Live THE ANIMATION Ending Track "Every Day Every Night" (144)
5. Kitadani Hiroshi: Bokura no Spectra (138)
6. Shiyui: Happiness of the Dead (132)
7. Hayashibara Megumi: Shuuketsu no Yari (123)
8. Ikimonogakari: BAKU (122)
9. KANA-BOON: Song of the Dead (88)
10. JAM Project: Over the Top! (83)

Négy Paradox Live kislemez az első négy helyen, kell ragozzam? A 10 kislemez közül 7 idei évben jelent meg. Az Ikimonogakari kislemezt idén ismertem meg, mivel idén néztem a Borutót, és nagyon meg. A JAM Project kislemez meg meglepetés, de az Over the Top! örök klasszikus nálam.

Végül következzen a hosszú lista a 100 legtöbbet hallgatott dalról.

Top 100 dalok

1. JAM Project: Karma ~the dark side of human nature~ (155)
2. Endoh Masaaki: Honey Honey (125)
3. AMPRULE: Nobody But Me (118)
4. Hayashi Yuuki: Ninkyou Eiga no BGM (102)
5. Hayashi Yuuki: Jun'i Happyou (102)
6. BAE: BaNG!! (100)
7. cozmez: Where They At (93)
8. GokuLuck: STRONGER (87)
9. cozmez: Get it (72)
10. AMPRULE: True Pride (68)
11. Ikimonogatari: BAKU (67)
12. Shiyui: Happiness of the Dead (67)
13. Elderbrook: Body - BluePrint Remix (67)
14. Felix: Don't you want me (Hooj remix) (62)
15. 48 & cozmez: Rats & Nobles (61)
16. Rosu: Follow (57)
17. Perfecto Allstarz: Reach Up (57)
18. BAE: BErmud△ Tri△nglE (53)
19. JAM Project: Over the Top! (53)
20. wacci: Anata ga Iru (51)
21. SUPER BEAVER: Toppakou
22. wacci: Bokura no Ippo
23. Hayashibara Megumi: Give a reason
24. Nox: Galambom
25. Nox: Ne beszélj, ne remélj!
26. GokuLuck: S.W.A.G.
27. ALI PROJECT: Ankoku Psychedelic
28. Okui Masami: WILD SPICE
29. BAE: FLY HIGH!!!
30. BURNOUT SYNDROMES: FLY HIGH!!
31. UVERworld: CORE STREAM
32. Zorán: Nincsen kedvem
33. Okui Masami: ONENESS (Self Cover)
34. SPYAIR: Imagination
35. Zorán: Egészen egyszerű dal
36. Hayashibara Megumi: Shuuketsu no Yari
37. Paradox Live: RISE UP
38. David Guetta: I'm Good (Blue)
39. Zorán: Adj valamit
40. Zorán: Apám hitte
41. FLOW: Hero's Come Back!!
42. Froukje: Naar Het Light
43. JAM Project: 3 seconds of midnight
44. SPYAIR: Imagination - New Version -
45. Suara: Toki no Taika
46. Okui Masami: Get along (Self Cover)
47. Buraikan: Every Day Every Night
48. Zorán: Kell ott fenn egy ország
49. Zorán: Penitencia
50. Okui Masami: God Knows... - from CrosSing
51. Okui Masami: Jama wa Sasenai
52. Paradox Live: RISE UP inst.
53. BURNOUT SYNDROMES: PHOENIX
54. The Cat's Whiskers: Mercy On Me
55. Zorán: A szerelemnek múlnia kell
56. Nagata Kenta: Piranha Plant Cove
57. ALI PROJECT: Strawberry Pie wo Tabe ~Unmei-hen
58. BAE: FLY HIGH inst.
59. BURNOUT SYNDROMES: Hikari Are
60. SPYAIR: RE-BIRTH
61. Suara: Nami
62. Zorán: Üzenet
63. Kitadani Hiroshi: Bokura no Spectra
64. Okui Masami: Kibou no Tsubasa
65. Rooftop Friends: Fadeaway
66. FLOW: Haruka Kanata
67. JAM Project: One Chance!
68. SPYAIR: Samurai Heart (Some Like it Hot!!) - New Version -
69. Zorán: Üres bölcsőt ringat a hold fénye
70. Centimillimental: nag
71. Buraikan: Every Day Every Night inst.
72. BURNOUT SYNDROMES: I Don't Wanna Die in the Paradise
73. KANA-BOON: Song of the Dead
74. SPYAIR: My World - New Version -
75. Suara: Kono Chikyuu ni Aru Seimei
76. Suara: Eigou no Sadame
77. SUPER BEAVER: Hitamuki
78. Zorán: Az ünnep
79. Zorán: Mi kéne még?
80. Zorán: Ne várd a májust
81. Zorán: Nekem nem elég
82. Ikimonogatari: BAKU -instrumental-
83. Kitadani Hiroshi: IGNITION
84. Kitadani Hiroshi: Bokura no Spectra (Off Vocal)
85. Kitadani Hiroshi: IGNITION (Off Vocal)
86. Okui Masami: God Knows... - from CrosSing (Instrumental)
87. Akanyatsura: BAD BOYZ -Akanyatsura Underground-
88. Hayashibara Megumi: Lively Motion (off vocal version)
89. Hayashibara Megumi: Shuuketsu no Yari (off vocal version)
90. Tachibana Asami: Nerawareta Kenma
91. Rooftop Friends: Fadeaway inst.
92. Zorán: Csak a szerelem
93. Zorán: Szép holnap
94. Zorán: Valahol mélyen a szívemben
95. The Cat's Whiskers: Faith
96. Zorán: Könyörgés
97. Zorán: Volt egy tánc
98. Zorán: 34. dal
99. Zorán: Boldog idő
100. Zorán: Hadd legyen

Lejátszási lista az idei év legjobbaiból

Az idei év elég sok jó albumot és kislemezt hozott nekem eddig, ezért úgy döntöttem, hogy készítek ezekből egy lejátszási listát Spotify-on. Megmutatom itt is.

Ez a lista az alábbi albumokat és kislemezeket tartalmazza.

• BURNOUT SYNDROMES - The WORLD is Mine
• FLOW - Voy☆☆☆
• FLOW THE COVER ~NARUTO Shibari~
• Endoh Masaaki - (e)7
• The Super Mario Bros. Movie (Original Motion Picture Soundtrack)
• KANA-BOON - Song of the Dead
• Shiyui - Happiness of the Dead
• Kitadani Hiroshi - Bokura no Spectra
• JAM Project - One Chance!
• Suara - Kono Chikyuu ni Aru Seimei
• SPYAIR - Imagination - New Version -
• SPYAIR - Samurai Heart (Some Like it Hot!!) - New Version -
• SPYAIR - My World - New Version -
• SPYAIR - RE-BIRTH

Bár a lista nem teljes, hiszen három olyan album nincs fent Spotify-on, amik szintén idei megjelenések és szívesen hallgatom.

• Okui Masami: Mas"ami Okui"terpiece
• Zorán: Aranyalbum 1974-1993
• Zorán: Aranylabum 1994-2020

Ezek olyan válogatásalbumok, amik más kiadók dalait is tartalmazza, ezért online nem elérhetők. Hogy hol az összefüggés aközött, hogy CD-n megjelenhetnek, de online streamelhetők, erre már nem terjed ki a tudásom. Ezért hallgatok a mai napig offline PC-n is zenét, és állítok össze külön Winampen is lejátszási listát, mert az tud teljes lenni. Sok album és kislemez, amit szeretek, nem érhető el online.

Mindenesetre ez a lista is egy lenyomata annak, hogy miért is vagyok ennyire optimista a jövőmet illetően. Elég sok olyan album és kislemez jelent meg idén, amit szívesen hallgatok, és azt érzékeltetik, hogy jó élni a jelenben. Persze, ahogy utaltam rá, egy részük válogatásalbum, de ezeket nem is a nosztalgia jegyében hallgatom (bár tény, hogy megvan annak a kellemes érzése a régi daloknak, hogy mennyire szerettem annak idején, és visszarepítenek gondolatban a múltba), sokkal inkább a múlttal való számvetésként hallgatom őket szívesen.

Ez az én esetemben azért állja meg a helyét, mert több, a múltammal kapcsolatos kérdésre nemrég találtam számomra érvényes választ, amik által úgy érzem, hogy az egész életem elkezdett egy kerek egészet alkotni. Tehát a helyükre kerültek dolgok, aminek egyik fontos hozománya, hogy a kellemetlen emlékekre sem annyira rossz már visszagondolni. Így sokkal felszabadultabb vagyok, mint korábban. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes pillanatban jól érzem magam. Vannak most is rosszabb időszakok, de ezek rövidebb ideig tartanak, mert könnyebben rájövök az okára, így könnyebben is tudok tenni ellene.

Azon még gondolkodnom kell, hogy zenei téren a 2023-as év lesz a legjobb nálam, ezt így még nem merem kijelenteni. Zeneileg a legjobb év nálam 2009, azt a sok kiváló albumot és kislemezt, ami akkor megjelent, nehéz lesz felülmúlni, de szívesen veszem az új jelentkezőket. Még három hónap, plusz pár nap van ebből az évből, őszintén remélem, hogy nem teljes ez a lista.

Arra talán utaltam egy korábbi blogpostban, hogy most érzem magam a leginkább annyira jól, mint 2006 második felében. Az egy különösen fényes időszaka volt az életemnek, akkor volt komoly jövőképem, és éreztem azt, hogy képes is leszek azt megvalósítani. Azóta sok minden másképp alakult, de azt is zenével tudom bizonyítani, hogy a történelem olykor jó értelemben is ismétli önmagát.

Mind a Princess: Mediterrán, mind a Nox: Örömvölgy album 2006 őszén jelent meg, és mivel életemnek arra a nagyon pozitív időszakára emlékeztetnek, ezért különleges jelentőssége van ennek a két albumnak. Egyébként is optimista mindkét album, önmagában azért is jó hallgatni. A lényeg, amit ki akarok hozni ebből, az az, hogy később, mindig amikor hallgattam ezeket az albumokat, volt bennem egy ambivalens érzés. Egy részről, a kellemes emlék, hogy volt egy ilyen időszak az életemben, másrészt a melankólia és a költői kérdés, hogy hová lett az a nagyon optimista időszak? Persze, addig is igyekeztem, megtenni, amit tudok, de mégis. És most, 17 év után érzek valami nagyon hasonlót ahhoz, amit 2006 őszén éreztem, és nem feltétlen a múltba révedek vissza, amikor ezeket az albumokat hallgatom. Ezt egy második esélynek fogom fel az élettől. Remélem, az elmúlt 17 év tapasztalatának köszönhetően valóra is fogom tudni váltani a bennem élő jövőképet.

2023. őszi Fantasy Expo

Egy ideje nem írtam már ide. Nem nagyon történt olyan dolog, amit ide megírhattam volna, leginkább a projektjeimmel voltam elfoglalva, illetve elkezdődött az egyetem. Most nincs albérletem Pesten, mert csak néhányszor órára mennem, és mivel egyszer se korán, ezért meg tudom oldani vonatozással.

Egyébként minden nagyon jól alakul. A Super Mariós oldal továbbra is nagyon látogatott, folyamatosan frissítem az aktualitásokkal. Még nem tudott eljutni az 1. helyig a leglátogatottabb oldalak listáján, megállt a 2., 3. helyen, de ezzel is nagyon elégedett vagyok. Megtettem az első lépéseket afelé, hogy az online munkáimnak nagyobb ismertséget adjak, illetve két hét múlva elindul az újságírói tanfolyam, illetve saját magamban is folyamatosan teszem rendbe a dolgokat a pszichológusom segítségével.

Így mindig egy kicsivel jobban érzem magam. Tegnap reggel konkrétan megfogalmazódott bennem a gondolat, közel vagyok ahhoz a lelki állapothoz, ahogy 2006 őszén éreztem magam. 2006 második fele különösen fényes időszaka volt az életemnek: Akkor egy nagyon jó baráti közösségben voltam, illetve akkor alakult bennem először komolyan egy jövőkép. Úgy tűnik, a történelem pozitív értelemben is ismétli önmagát, mert a jövőkép és a baráti társaság (bár a tagjai jobbára lecserélődtek) most is megvan. De talán most van meg annyira erősen, mint 17 éve. És pont ősz van.

Csak 4 órát aludtam éjjel, de mivel eléggé éber voltam, ezért inkább az 1 órával korábbi vonattal, a 6.20-assal mentem. A vonat végig jól ment, nem késett. Az út alatt megnéztem a Pokémon Sun & Moon épp (számomra) aktuális részét, illetve elkezdtem olvasni Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása című könyvet. Ahogy utaltam rá a nyári MondoConos posztban, hogy bár nincs olyan jellegű étkezési zavarom, hogy valaha is fogtam volna magam és egy ültő helyemben kiettem az egész hűtőt, de vannak kaják (pl.: pizza, lasagna, bolognai spagetti), amiből teljesen mindegy mennyi van, bízzátok csak ide, nem fog kárba veszni! Ez utal valamennyi evészavarra, de csak azért nem vagyok elhízva, mert ezt valamennyire magamtól is kontroll alatt tudom tartani, plusz az edzések. De kétségtelen, hogy érintett vagyok a témában, amire már az is utal, hogy eddig 45 oldalt olvastam a könyvből, és voltak olyan mondatok, bekezdések, amik megérintettek. Úgy tűnik, hogy ez a könyv is ott lesz a legfontosabb könyveim között.

Illetve egy dalt hallgattam ismétlésben, ami jó eséllyel az év dala lesz nálam idén. Ez pedig Endoh Masaaki: Honey Honey című dala az, amit nagyon átérzek most. Egy mini-albumot jelentetett meg az énekes idén januárban, ami egyébként egyáltalán nem rossz.

A tipikus Endoh Masaaki minőség, aki szereti az énekest, nem fog csalódni benne. 7 dal van az albumon, az első hatot az énekes írta. Ám a hetedik dalra becsatlakozott egy “Buzzed Monkey” nevű előadó vagy formáció (nem derül ki számomra, hogy ki(k) áll(nak) a név mögött), és jó eséllyel így szólhatott: “Örömteli, hogy még mindig tudsz dalt írni, tudsz énekelni, elő tudod adni, de ha megengeded, megfűszereznénk az albumodat.” És megtették. Hallgatom az albumot, minden rendben van, egyszer csak megszólal az utolsó dal, és azt se tudtam, hova legyek…

Az milyen már, hogy 2023-ban is hallok olyan dalt, amire már az első másodpercekben is szinte lefordulok a székről, mert akkorát szól? Imádom ezt a stílust, Endoh Masaaki is teljesen otthonosan mozog a dalban, az akusztikus gitár pedig nagyon érdekes színezetet ad a dalnak. Jó eséllyel a többi hangszer szintetizátor, de ilyen dalt… A szöveggel még nem foglalkoztam komolyabban, jó eséllyel egyfajta paródia. Kezdve azzal, hogy “Monkey music” az első sorban (bár ez utalhat az eredeti szerzőre is), meg a refrén tele van szójátékkal. Akartam is egy szemléletes példát írni, de annyira beleválasztottam, hogy nem tudtam normálisan lefordítani, inkább annyiban hagytam. Meg most nem dalszövegelemző posztot írok. Japánosoknak, kíváncsiaknak, itt a szöveg linkje. De azt még megírom, hogy úgy tűnik, hogy a 2023-as év a jó japán zenék éve lesz. Kezdve a JAM Project: One Chance!, Kitadani Hiroshi: Bokura no Spectra kislemezekkel. Nagyon jó eséllyel pályázik az év animés dalára a Zom 100: Zombie ni Naru made ni Shitai 100 no Koto ending dala, a Shiyui: Happiness of the Dead dala, de a FLOW is két albumot jelentetett meg idén: A Voy☆☆☆ egy kiváló stúdióalbum. Hogy képes az együttes fennállásának 20. évfordulóján még mindig emélkezetes dalokat írni? A FLOW THE COVER ~Naruto Shibari~ is olyan, hogy szinte mindegyik feldolgozás jobb, mint az eredeti. A FLOW egyébként is egy olyan együttes, melynek zenéje nagyon közel áll hozzám, de hogy még mindig képesek olyan albumot kiadni a kezükből, amiről már most tudom, hogy sokáig fogom hallgatni… Ez önmagában még jobbá teszi ezt az évet. FLOW-t pedig minden japán- és anime rajongónak kötelező ismerni!

De térjünk is vissza a mai napra. A vonat rendben megérkezett, majd mielőtt felszálltam volna a 24-es villamosra, bementem a mellette lévő SPAR-ba még vásárolni magamnak kaját, hogy biztos elég legyen egész napra. Most is a Ferencvárosi Művelődési Központban volt, és most is a sor vége kereszteződés utáni utca végéig tartott. Nekem szerencsére nem kellett kivárnom a soromat bagszinak köszönhetően, ugyanis mostanra is biztosított jegyet számomra. Bár volt egy kis félreértés, mert a VIP-Cosplayes sorba álltam be, ahol álltak előttem. Kérdezték is tőlem, hogy cosplayes vagyok-e? Hát persze, póló-rövidnadrágban, saját magamat cosplayezem. Ezek szerint mehettem előrébb. Miután megkaptam a VIP jegyet, felmentem a második emeletre bagszihoz, megnézni, hogy áll. Több Nintendo Switch volt kipakolva, de csak egy TV. A második nem sokkal érkeztem után érkezett meg. Segítettem beüzemelni, illetve legtöbbször akkor volt bagszinak rám szüksége, amikor ő akart menni szétnézni, hogy addig is figyeljem, hogy minden rendben van. De lám, van olyan, hogy két ember sem elég ahhoz, hogy minden rendben legyen. Bagszi ugyanis jószokásához híven Amiibo-kiállítást is tartott, és az egyik játékosnak annyira megtetszett az egyik Link Amiibo, hogy fogta, és szépen eltette magának. Ez gyönyörűen megpecsételte bagszi egész napját. Eléggé rosszul venné ki magát, ha ennek az lenne a következménye, hogy külön vitrint is kelljen hordani, hogy biztosan nem lopjon el senki semmit, vagy valahogy cérnával vagy damillal kellene az asztalhoz rögzíteni az Amiibókat. A tolvajról meg mit lehet mondani? Ne tapasztaljon meg annál nagyobb boldogságot az életében, minthogy kihasználta azt, hogy egy pillanatra egyikünk sem figyelt.

Én többször elmentem megnézni a vásárokat, illetve az egyéb programokat. Most is néztem, hogy van-e bármi eladó Haikyuu!!-s relikvia. Volt több is. Az egyik bolt, a Geekstore, ad el Haikyuu!!-s Funko Pop figurákat. A mai napig nem érzem ezt a Funko Pop őrületet. Borzalmasan csúnyák a figurák azokkal a furcsa szemekkel, meg azzal a hatalmas fejekkel. Az 5.990 forintos áruk is elég magas… lenne… Csak én vagyok az elvakult rajongó, mert megvenném csak azért, mert Haikyuu!! … De nem véletlen alig veszek manapság Haikyuu!!-s cuccokat. Annyi minden van már az animéből, hogy az világ összes pénze nem lenne elég, ha mindent meg akarnék venni.

Meg szívesebben veszem meg Airisu-től azt a Haikyuu!! 2023-as naptárat. Csak ott nem tudtam megvenni, mert nem volt elég pénz nálam. De megvannak az elérhetőségei, úgyhogy csak egy szavamba kerül és külön is megvehetem tőle. Külön kis kosarakba rendezte a különböző animékhez kötődő relikviákat. Volt több Haikyuu!!-s cucca is, de egyik sem ingerelt azonnali vásárlásra. Inkább arra a naptárra gyűjtök. Főleg, hogy alig látszik rajta a dátum, ezért poszternek is kiváló lenne.

Most egy kicsit többet voltam a nagyszínpadon, mint korábban, jobban érdekelt, hogy milyen előadások, versenyek voltak. A Fantasing énekes előadása most is jó volt, de egyet se tudok így, másnap délután visszaidézni. Ami talán érdekes lehet a részemről, hogy ugyan 2006 óta járok conokra, de most néztem meg életemben először komolyabban egy cosplay versenyt. Talán 2009 előtt, ha láttam néhányat még az AnimeConon, mielőtt becsatlakoztam volna a karaokésok közé, de soha nem fogott meg a cosplay világa. Bár ahogy kotorászok az emlékeimben, óriásit hazudok! A 2008 őszi AnimeConon láttam olyan Link cosplayt, hogy konkrétan elgondolkodtam azon, hogy ezt még én is megcsinálnám! Sőt… Hát nekem van Karasuno 9-es mezem, egy megfelelő paróka esetén akár Kageyama is lehetnék. De ezt nemcsak azért nem tenném meg, mert van még néhány (max. 10 kg) súlyfeleslegem, hanem azért sem, mert nagyon félek attól, hogy nagy különbség lenne aközött, amilyennek képzelem, ahogy kinéznék Kageyama mezben, és amit visszaadnának a fényképek, és ez komolyabb csalódást okozna. Összességében jobb időszakomban vagyok, és azt érzem, hogy jó úton haladok afelé, hogy ténylegesen a saját életemet éljem, de még dolgom van azzal, hogy feltétel nélkül elfogadjam önmagam olyannak, amilyen vagyok.

Nem láttam az összes cosplay versenyzőt, csak néhányat. Sőt, nagyjából a közepére értem be, amikor nemhogy ülőhely nem volt a nagyszínpadon, de látni alig lehetett. A nagyja Genshin Impact volt, amihez – tekintve, hogy egy percet nem játszottam a játékkal – semmilyen szállal nem kötődök. De maguk az előadások érdekesek voltak. Volt néhány nagyon jó, a Daft Punk cosplay előadás nagyon tetszett (Harder, Better Faster Stronger dal), a legfurcsább ötlet, amit láttam az Eurovíziós Dalverseny volt. Ha kellemetlenkedni akarnék, azt mondanám, hogy szegény lány ugyanazon a színvonalon énekelt, mint az Eurovíziós előadók nagyrésze… A Fire Emblem cosplay is jó volt. Illetve, Yuriko bejelentését is nagy ováció övezte, hogy télen is Fantasy Expo. De mivel december 9-én lesz, ezért sokkal inkább karácsonyi vásár lesz, a programok is más jellegűek lesznek. Kíváncsi leszek, szerintem ezen is jelen leszek.

Egy pár előadást még megnéztem, de utána inkább visszamentem bagszihoz. Nem sokkal visszaérkeztem inkább meg is kért arra, hogy maradjak, mert neki le kellett mennie. Mikor visszajött, csalódottan mesélte, hogy alig volt reakció a bejelentésére, hogy Érden lesz MAT által szervezett AnimeCon. Szegény, nagyon pechesnek érezte magát. Láttam is egyébként a szórólapokat szétszórva a rendezvényen, de az igazat megvallva, nem csodálkozok azon, hogy nem övezte a téli Fantasy Expóhoz hasonló ováció az ő bejelentését. Egyrészt, közvetlen a cosplay verseny után jelentette be bagszi, és elmondása szerint mindenki viharzott ki a teremből. Borzalmasan zsúfolt volt, amíg ott voltam, és szerintem inkább csak örültek a többiek, hogy végre vége egy kis levegőhöz juthatnak. Amit szintén problémának tartok még, hogy a MAT nagyon régen szervezett utoljára AnimeCon-t (emlékeim szerint 2015-ben volt az utolsó, az is 2012 után…), és azt gondolom, hogy abból a generációból, akinek mond még valamit az AnimeCon, már nagyon kevesen járnak rendezvényekre. Az újak, a mostani tinédszerek, huszonévesek talán nem is nagyon tudják már, hogy mi az a MAT és hogy az AnimeConnal indult minden. Nekik az már csak történelem. Ráadásul most már annyi animés, geek rendezvény van, hogy közé beékelni egy AnimeCont… Én őszintén örülök, hogy a MAT 20 éves, és hogy egy AnimeConnal kívánják ezt megünnepelni, de megítélésem szerint nem lesz tétje, főleg, hogy Érden lesznek. A vidékieknek nem biztos, hogy annyira érdekes lesz Budapest után még félórát utazni. (szóviccbűnözés lvl. supermario4ever) De cáfoljanak meg, és legyenek többen, mint a legoptimistább várakozásaik.

Még az animés dumaparti érdekelt. Ha jól emlékszem a szóösszetételre, akkor “Barbenheimer” volt a téma. Az a lényeg, hogy idén nyáron két olyan nagy mozis siker volt, a Barbie és az Oppenheimer, melyek teljesen más műfajt képviselnek. És azon, nagyjából egy szezonban vetített animéket párosították össze, melyek hasonlóképp más műfajt képviselnek, mégis nagyot futottak megjelenésükkor. Érdekes volt a téma, és az összehasonlítás is jó volt. Például: 1988: Totoro és Hotaru no Haka, 1997. tavasz: Pokémon és Shoujo Kakumei Utena, 2006: Death Note és Nana, 2012: Hyouka és Kuroko no Basket, 2013: Free! és Shingeki no Kyojin, 2022: Bacchi no Rock! és Chainsaw Man, 2023: Zom 100: Zombie ni Naru made ni Shitai 100 no Koto és Watashi no Shiawase na Kekkon. Én egy párosítást hiányoltam, és ezt minden elfogultság nélkül: 2014: Haikyuu!! és Zankyou no Terror. Azt gondolom, hogy erről is lehetett volna beszélni, főleg a két anime közti easter eggek okán. De nagyon érdekes volt a beszélgetés, szívesen hallgatom az Animagazinosokat. Azt sajnálom, hogy ezeken a beszélgetéseken kevesen vannak, pedig érdemes ezeken jelen lenni.

Viszont a Fantasy Expo nálam itt véget ért, mert szerettem volna a 17.10-es vonattal hazamenni. Bagszitól elköszöntem, sajnálom, hogy ilyen rosszul jöttek ki a dolgai. Még Airiszuhöz mentem megnézni, hogy megvan még a poszternaptár, illetve megbeszélni a részleteket. Ezután indultam hazafelé. Nagyon jól éreztem magam, pont arra számítottam, hogy ha amellett, hogy segítő vagyok, más programokat is megnézek, nemcsak a szokásosokon vagyok jelen, akkor újra érdekesek lehetnek a conok. Meg, hogy másképp gondolkodok dolgokról… Úgyhogy elsősorban magamnak köszönhetem, hogy ennyire jól éreztem magam most itt. A többit meglátjuk később. Képeket készítettem, de azért nem raktam ki ide egyet sem, mert lejárt a WordPress prémium időszakom, és nem volt anyagi lehetőségem meghosszabbítani. A basic tárhely meg már megtelt. Annyira nagy fotós továbbra sem vagyok, de a fotóalbumot megosztom.

Japán zenei megjelenések 2018-ban

A nagy összegző blogpost következik, ami 2009 óta hagyomány nálam. Természetesen most is azokkal a japán kiadványokkal foglalkozok, amikben érdekelt vagyok.

Ebben az évben is voltak jó, és felejtős albumok és kislemezek. Kicsit késve ugyan, de Hayashibara Megumi kiadott egy albumot 50. születésnapja alkalmából (tavaly volt 50 éves), ami szokatlanul sötét hangulatúra sikeredett. Nagyon keveset hallgattam. Okui Masami énekesnői karrierjének 25. évfordulója alkalmából készített egy minőségében áltagon felüli albumot. Suara viszont erősen felemás albumot dobott piacra, ahogy a JAM Project új BEST COLLECTION albumán lévő új dalok közül is a többségén érződik az alkotói válság, az új ötlet hiánya. Néhány kiemelkedő dal (pl.: Okui Masami: Ai wo Shiru, Suara: Amayadori, Yonekura Chihiro: Promise) emlékezetessé teszi az évet, de összességében a 2018-as év messze elmarad a legjobbnak ítélt 2009-es évtől. Sőt, ki is lehet jelenteni, hogy 2009 trónját már semmi nem fenyegeti.

De lássuk az idei listát.

Január:

• Január 31: TRUE - Sincerely
• Január 31: Chihara Minori - Michishirube

Február:

• Február 28: Kita Shuhei / Yonekura Chihiro - HOWLING SWORD / Promise
• Február 28: Psychic Lover - Silent Prisoner

Március:

• Március 7: FLOW THE BEST ~Anime Shibari~
• Március 28: Suara - Hikari
• Március 30: Hayashibara Megumi - Fifty~Fifty

Április:

• Április 25: JAM Project - Hagane no Warriors
• Április 25: Suara - Kimi Dake no Tabiji Re:boot

Július

• Július 25: ALI PROJECT - Geijutsu Hentairon

Augusztus:

• Augusztus 21: Okui Masami - HAPPY END
• Augusztus 29: FLOW - Neiro

Szeptember:

• Szeptember 26: Suara - Kotowari
• Szeptember 26: Chihara Minori - SPIRAL

Október:

• Október 24: angela - All Time Best 2003-2009
• Október 24: angela - All Time Best 2010-2017
• Október 24: Mizuki Ichiro Debut 50 Shuuhen Kinen Ban JUST MY LIFE
• Október 31: JAM Project BEST COLLECTION XIII ~A-ROCK~

November:

• November 21: Psychic Lover - 15th Anniversary Re-Recording Tracks ~CRASH & BUILD~

December:

• December 12: Endoh Masaaki - Present of the Voice 2

Nemcsak abból látszik, hogy egyre kevesebb japán kiadvány jelenik meg, hogy a személyes érdekeltségű listám egyre kurtább, hanem összességében is könnyebb volt átnézni a Generasia oldalán, hogy mik az aktuális havi megjelenések. És bár valamennyire követi a digitális megjelenéseket, de inkább az jön le, hogy a japán lemezkiadóknak nem jött be a digitális kiadás.

Ami különben tökéletesen érthető, mert a különböző japán albumok és kislemezek a japánok pénztárcájához lett szabva, és világszerte csak úgy adható el, ha a japán árakhoz képest jóval olcsóbban teszik ki. Például a Google Play-en is kint van az összes Suara album, valamint jónéhány angela és Hayashibara Megumi kiadvány is, és sokkal olcsóbban letölthetők, mint amennyiért megvásárolhatók (voltak) a CD-k. Azt tippelem, hogy emiatt is nehezebben elérhetők a japán zenei albumok és kislemezek digitálisan, nemcsak azért, mert védik a zenéiket, és korlátozzák, hogy Japánon kívül ne legyen elérhető. Mert ilyen korlátozás is van. Nem tudom, hogy Japánon belül hogy van, ismerek néhány japán weboldalt, mely digitálisan terjeszt zenéket: Mora, OTOTOY. Ezek a weboldalak nemcsak amiatt különlegesek, hogy a japán zenére van kihegyezve, hanem kifejezetten magas minőségben tölthetők le zenék. Nemcsak hogy veszteségmentesek (flac), hanem egyrészt ennek bitrátája is nagyon magas, másrészt a frekvencia is 96 kHz, de láttam 192 kHz-s zenét is. Ezek már olyan kristálytiszta hangzásúak, mintha a szobánkban játszanák élőben a dalokat. Ezzel fel lett oldva a CD memóriakorlátja, mert ez már nem férne rá egy átlagos CD-re. Illetve ott van megoldásnént az SACD (Super Audio CD), de ehhez külön lejátszó kell, és olyan hangrendszer, ami meg is szólaltatja abban a minőségben, ahogy a magas minőségű veszteségmentes zenéket is. A legtöbb hangrendszer csak 20 kHz-ig szólaltat meg zenét, ami amúgy teljesen helyén való, ugyanis az emberi fül is nagyjából 20 kHz-ig hallja a hangokat. Ami miatt elképzelhetőnek tartom, hogy érdemes ilyen jó minőségben zenét hallgatni, hogy minden hangszer, és ének tisztán szólal meg.

Top 40 JAM Project #30

In the Chaos

Érdekes, hogy Okui Masami nem igazán mutatja meg a rockos énekhangját a JAM Project tagjaként, mint a szólókarrierjében. A szólódalai is inkább lágyabbak, illetve amiket ő ír, azok is hasonlóképpen lágyabbak, inkább az érzelmekre fókuszál. Ezáltal teszi változatosabbá a JAM Project repertoárját. Ugyanis olyan dalokat ír, amik beleférnek az együttes profiljába. Az In the Chaos inkább egy átlagos anime dalnak mondható, inkább személyes okból került fel a listára. Ugyanis egy áprilisi reggelen hallgattam a Little Wing kislemezt, ennek a második dala az In the Chaos. És hihetetlenül kellemes, vidám hangzása miatt ez a kislemez lett tavasz eljövetelének szimbóluma nálam, azóta is sokat hallgatom, ha jön a jó idő. Okui Masami hangja meg kellemes, ezt Endoh Masaaki rapje fűszerezi meg a második refrén után, aki nagyot alakít ebben a dalban.

Külön szeretném felhívni a figyelmet Endoh Masaaki szóló verziójára, ahol helyet cseréltek, itt Okui Masami rappel. Hihetetlen ötletes, és nagyon jóra sikeredett. Ez a változat az ENSON albumára került fel.

Az 2017-es év nagy megjelenései

Tegnap volt a 2017-es év utolsó szerdai napja, ami azt jelenti, hogy jó eséllyel idén már nem jelenik meg több japán zenei kiadvány. Japánban a legtöbb zenei album és kislemez szerdán jelenik meg, csak különleges esetekben térnek el ettől. És ahogy minden évben, idén is szeretném összegyűjteni az idei évben megjelent azon japán kiadványokat, melyekben érdekelt voltam. Ezzel részint magamnak is összegzem, hogy milyen volt az adott év japán zene tekintetében. Eleddig a 2009-ben jelent meg a legtöbb album és kislemez, amióta összegzek, és ez jó eséllyel idén sem fog megdőlni, már csak azért sem, mert egyre kevesebb japán kiadvány jelenik meg. Mennek át digitálisba, már Japánban sem igazán éri meg CD-t kiadni, hiába vették ott jóval tovább a lemezeket, mint a világ bármely pontján. De lássuk a listát.

Január:

• Január 18: MARGINAL#4 - WeMe!!!!
• Január 25: KOJI WADA DIGIMON MEMORIAL BEST

Február:

• Feburár 1: Endoh Masaaki: V6 Enshin
• Február 1: MARGINAL#4: Shinobu -Just a Zetchou- / Melty Love Cooking
• Február 8: Yata Yusuke: Hareiro Melody
• Február 8: Kaidou 4 Kyoudai: Gyun to Love Song
• Február 15: JAM Project: DRAGONFLAME
• Február 15: MARGINAL#4: Kakumei XX / Mr. Starry Sky
• Február 22: Hayashibara Megumi: Imawa no Shinigami
• Február 22: Takahashi Naozumi: JUICYS

Március:

• Március 1: JAM Project: THE EXCEEDER
• Március 1: MARGINAL#4: REAL? / Ko-ko-ro-hi-to-tsu
• Március 15: MARGINAL#4 HOT SCRAMBLE / Colorful
• Március 29: ALI PROJECT: Himiko Gaiden
• Március 29: MARGINAL#4: Tamashii no Non-Stop Lover / Kizuna

Április:

• Április 5: MARGINAL#4: KISS kara Tsukuru Big Bang
• Április 12: Matsumoto Rica: Alola!! / Pose

Május:

• Május 3: Hayashibara Megumi: with you

Június:

• Június 7: MARGINAL#4: Choooose One

Július:

• Július 19: Shimokawa Mikuni: Platinum Best Shimokawa Mikuni ~Seishun Cover Album~
• Július 25: Kageyama Hironobu: A.O.R

Augusztus:

• Augusztus 10: Fukuyama Yoshiki: LONDON MAGIC
• Augusztus 30: Okui Masami: Inoocent Bubble

Szeptember:

• Szeptember 27: ALI PROJECT: Ai to Makoto~YAMATO & LOVE×××
• Szeptember 27: MARGINAL#4 KISS kara Tsukuru Big Bang BEST

Október:

• Október 18: JAM Project: TOKYO DIVE

November:

• November 22: Okui Masami: Sophia
• November 29: Matsumoto Rica: Mezase Pokémon Master -20th Anniversary-

December:

• December 20: angela: Beyond

Az év elején, ha nem lenne a MARGINAL#4, akkor igencsak szegényes lenne az idei lista. A JAM Project-nél meg most kezd beérni az, ami 2013-ban elkezdődött. Akkortól kezdtek el radikálisan zuhanni az album és kislemez eladásaik, és úgy tűnik, hogy ennek "gyümölcse" most érik be azzal, hogy az utolsó kislemezük márciusi megjelenésű. 2006 óta nem volt ilyen hosszú szünetük, és mivel nincs új információm kislemezről, ezért úgy néz ki, hogy most is lesz egy hosszabb szünetük. Valószínű, hogy ha kijön a ONE-PUNCH MAN 2. szériája, annak elkövetik az openinget, elképzelhető, hogy azzal még lesz egy feljebb ívelésük, de ha marad ez a tendencia, akkor könnyen meglehet, hogy ha nem is fognak megszűnni, feloszlani, de új kiadványt sokkal ritkábban fognak megjelentetni, mint ezelőtt. Erről árulkodik az is, hogy a GARO -VANISHING LINE- opening dal nem jelent meg külön kislemezen. De a másik oldalát is említsem a dolognak, 2009 óta nem volt arra példa, hogy Okui Masami két kislemezt jelentessen meg egy évben. De ez szinte biztos, hogy nem fog megismétlődni, hiszen az első kislemeze a karrierjének 25. évfordulója alkalmából jelent, a második meg a GARO -VANISHING LINE- ending kislemez. De remélem, hogy lesz cáfolat.

Hát, nem jósolok sok jót 2018-ra. Úgy fest a dolog, hogy egyre ritkábbak lesznek a számomra érdekes kiadványok, mert egyre kevesebb példányt tudnak eladni, és a kiadók meg ugye profit-alapú cégek, sajnos nem áll érdekükben úgy kiadni CD-t, hogy abból nincs anyagi hasznuk, hovatovább, pezsgőt bontanak, ha nullszaldósra ki tudják hozni a lemez kiadását. Úgyhogy soványabb listát képzelek el jövő ilyenkorra.

MondoCon 2017. tavasz

Ismét egy jó hétvégén vagyok túl, bár ez sem múlt el kalandok nélkül. Egyrészt amiatt voltak kalandok, hogy a vonat most nem a Keletibe, hanem a Nyugatiba ment, de az még könnyen menedzselhető volt. Az már sokkal nehezebben, hogy lemerült a telefonom, és hogy fogom elérni azt, aki átadja nekem a MondoCon jegyet? Bagszi vette meg nekem, de mivel szombaton Pokémonos kártyaversenyt tartott, ezért nem tudott eljönni átadni nekem, hanem odaadta egy közös ismerősünknek, aki szintén ment MondoCon-ra, és telefonon megbeszéljük, hogy átadja nekem. Ez hiúsult meg azáltal, hogy pénteken lemerült a telefonom, és elfelejtettem feltölteni. Eleinte igencsak pánikba estem, hogy jutok be. Fel is merült bennem, hogy nem is fogok tudni bejutni, mert akárhogy gondolkodtam megoldásokon, mind ilyen göröngyös, kockázatos volt. Aztán jutott eszembe az, hogy lényegében szerencse, hogy a vonat a Nyugatiba megy most, mert bagszi eleddig a Metagame kártyaboltba szervezte a kártyaversenyeket, és hacsak nem váltott helyszínt, akkor ott megtalálom. 10.15 körül ért be a vonat a Nyugatiba, és mivel elég rég voltam a kártyaboltban, ezért csak körülbelülre emlékeztem, hogy hol van a kártyabolt. Eléggé körülményesen, de sikerült megtalálni. Az volt az érdekes, hogy valamiért végig a Bajnok utca 10. járt a fejemben, kiderült, hogy a Kádár utca 10 alatt van a kártyabolt. Ott volt a verseny is, és szerencsémre ott találtam bagszit. Megpróbáltuk felhívni a srácot, de nem vette fel. Írtunk neki üzenetet, bízván, hogy fogja nézni a telefont, hogy mikorra érek a Hungexpóhoz. Mire odaértem, kint várt a bejáratnál, úgyhogy megnézhette a telefonját, így szerencsésen megúsztam ezt a bakit. A szükség kihozza belőlem, hogy telefon nélkül is feltaláljam magam.

Néha maradok lent egy kicsit, hogy az AMV-k által ráhangolódni a conra, de azért érzem, hogy miért már csak a karaokén vagyok már évek óta. Az azért látszik, hogy ez már nem én korosztályomnak szól, de megnyilvánul ez abban is, ahogy kommunikálnak Facebookon és YouTube-on. A MondoCon főleg a karaoke miatt van már csak nekem, annak is nagyon jót tettek a változások, a megújulások. Itt fent továbbra is jó a hangulat, és szinte már lehet azt mondani, hogy 8, Mazsibazsi, John, Miroku, Waka és Superion is veterán tagokká válnak. A listában az a szép, hogy csak fiúkat soroltam fel, de tettem mindezt azért, hogy láttassam, hogy hány új fiútag van, és mennyire jó az, hogy aránylag jóval többen énekelnek fiúk, mint lányok. Itt az idő bebizonyítani, hogy a karaokét ugyanúgy élvezhetik fiúk is, mint lányok. És jó társaság, azt gondolom, hogy elég jó csapatot alkotunk.

Szombaton négyszer voltam énekelni. Azt kigondoltam már korábban, hogy egy könnyebben énekelhető női dallal kezdek (mély hangszínben), hogy bemelegítsem a hangomat, aztán jöhetnek azok a férfidalok, amiket a valódi hangomon éneklek, amik igazi kihívásnak tűnnek. És hogy mekkora igény van a karaokéra, jelzi azt is, hogy csak 34-ként tudtam feliratkozni. Mondjuk ehhez a reggeli-délelőtti affér is hozzájárult. De a lényeg, hogy áldoztam a '90-es évek oltárán, és egy balladával kezdtem: Bannou Bunka Nekomusume: FACE. Ez egy nagyon szép dal a társ hiányáról. Pont az a szép benne, hogy a gyengeségről énekel, hogy ki meri mondani, hogy igenis szeretné, ha őt szeretné valaki, vagy hogy szeressen ő valakit, és hogy nem szégyen az ebből az érzésből fakadó hiányról énekelni. Ezért is szeretem nagyon Okui Masami-t, mert már a karrierjének elején ilyen balladát képes hitelesen énekelni, ez azért nagy érzelmi intelligenciára vall. Ezt az érzést szerettem volna átadni. Az, hogy másodjára is női dalt énekeljek, az spontán jött. Valaki feliratkozott Sámán Király magyar címadódalra, amire legalább akkora igény van, mint a Rómeó és Júlia Inori ~You Raise Me Up~-jára. Mindenki kivan tőle, de azért eléneklik. Na akkor úgy voltam vele, hogy demonstrálom, hogy miről is szól a valódi Shaman King, és hogy ki az a Hayashibara Megumi, aki ezen dalok javarészét elénekelte. A brave heart jó választás volt, bár többen kérdezték, hogy miért nem az Over Soul-t vagy a Northern lights-ot fogom énekelni. Spontán választás volt a brave heart. És jónak tűnt. Annak is örülök egyébként, hogy Roni is szokott Shaman King-et énekelni, bár ő a character dalokban mozog otthonosan.

Ha jól emlékszem, még a dalaim előtt volt az énekverseny. De még micsoda színvonal volt. A zsűri is szakmai volt. Volt énektanár, koreográfus (Tsuki), ... és a többiek rangja nem jut eszembe. ^^' Wakának mondogattam verseny előtt, hogy sok szeretettel köszöntjük a győztesünket! Szereti negatív irányba latolgatni az esélyeit. Amúgy nagyon jó volt ő is, és mindenki más is. Mivel tudták a jelentkezők, hogy mik az elvárások, ezért most sokkal színvonalasabb produkciókat láthattunk, és volt néhány, ami tényleg elmehetett előadásnak. A zsűritagok közül néhányan mondtak is véleményt, kicsit olyan volt, mint egy tehetségkutatóban. Miután meghallgattunk mindenkit, Mazsibazsi mondta, hogy amit nem fogok itt használni, azt tegyük be a kocsijába, ugyanis nála fogok aludni az éjjel. Akkor mondtam neki, hogy ha nem gond, akkor menjünk el az Árkádba a SPAR-ba, mert láttam, hogy nem lesz elég az ital. El is vitt kocsival, az odaúttal nem volt semmi gond, tudtunk is vásárolni, viszont a visszaút rettenetes volt. Nagyon keveset ültem kocsiba Pesten, de most tapasztaltam meg először, hogy milyen az, amikor egy nem lehet közlekedni a fővárosban. A kaland már ott kezdődött, hogy elfelejtette Bazsi az ingyenes parkolójegyet érvényesíteni, és félt, hogy nem engednek ki minket. Ezzel szerencsére nem volt gond, de utána az Örsről próbált meg ráfordulni arra az útra, amelyik a Hungexpóhoz vezet. Ott kocsisor alakult ki, úgyhogy csak araszolva tudtunk haladni. Egy ideig mentünk, de aztán csak úgy döntött, hogy kiáll a sorból, és kerülőúton megyünk vissza. De ez a kerülőút olyan nagy volt, hogy több, mint egy órás út volt, pedig csak innivalót szerettem volna. Volt is egy kis bűntudatom, mert az egész miattam volt. Meg hogy tényleg ennyire nem lehet közlekedni Budapesten, úgyhogy semmilyen motivációt nem jelent arra, hogy megtanuljak vezetni. Sok énekes "lement" azalatt az idő alatt, amíg távol voltunk. Ezen idő alatt énekeltem volna el a brave heart-ot, így visszahívós buli volt. Az énekverseny második fordulójára hatan jutottak be. Ekkor már kritikusabb volt a zsűri, de azért is, mert többen rosszabb előadást adtak elő, mint az első fordulóban. Nekem is tanácsolták már, hogy ha jelentkezek énekversenyre, akkor a két általam választott dal közül azt énekeljem az első fordulóban, amelyik jobban megy. És hallhatóan többen is így döntöttek, néhányan sajnos rosszabbak voltak, mint az első körben, de a zsűri is kimondta, hogy csalódást okoztak az első fordulós előadásukhoz képest. Így igazából meg merem kockáztatni, hogy nem volt nehéz a zsűrinek választani, hogy kik énekeljenek a döntő fordulóban.

Ezután még kétszer által színpadra, mind a két alkalommal férfidalt énekeltem. Az első férfidal eléggé érdekes volt, hovatovább nehéz: Digimon: With The Will. Ahogy próbálgattam itthon, tudtam, hogy nem lesz könnyű menet, de mivel úgy voltam vele, hogy a Wada Kouji dalok mennek, ezért merészen, komolytalan gyakorlással tettem próbát. Hát, nem volt akármi. Tényleg nagyon nehéz dal, mert nehéz volt jól képezni a magas hangokat. Azt érzem, hogy kijönne, ha ki lenne terjesztve az énekhangom, de sokat kell gyakorolni ezt a számot, hogy jól menjen. A másik férfi dalommal viszont elégedett voltam, a Yu Yu Hakusho: Unbalance na Kiss wo Shite. Ez tökéletesen az én hangfekvésem, a magas hangok is tisztán kijöttek. Úgyhogy kezdek orientálódni, megjönnek azok a dalok, melyeket szeretek is, és ki is tudom énekelni, így élmény az éneklés. Meglepett egyébként, hogy a negyedik ending dal, a Taiyou ga Mada Kagayaku Toki hiányzott a listáról, amikor azt hittem, hogy a Yu Yu Hakusho alapmű, még az első időkben az összes kfn megvolt belőle. De úgy néz ki, hogy nem. Waka kérte a dalt, mondta, hogy elénekelné, hát megcsináltam. Tényleg elénekelte, és milyen jól. Nagyon jó volt hallgatni, ahogy Lyraevi által énekelt dalt is, ami a legújabb Disney klasszikusból van: Vaiana: How Far I'll Go. Az is olyan volt, hogy kérésre csináltam meg, és el is énekelte. Szép volt. Majd fogok írni részletesebben is róla, mert tegnap megnéztem.

Gyorsan lement a nap, szerettem volna megnézni a 18.30-kor kezdődő döntőt a földszinten a nagyszínpadon, de ahogy az várható volt, nagy csúszás volt, ezért bő fél óra késéssel tudták csak elénekelni a döntősök. De az azért látszik, hogy tényleg mindenki az első fordulóban énekelte a jobb dalát, ugyanis ha jól emlékszem, mindenki az első fordulós dalát énekelte (Kivéve Waka, ő a Nightwish-t énekelte, neki az volt a második fordulós dala.) a nagyszínpadon. Jók voltak mindnyájan. A Late Night Karaokét meg Lexivel együtt nyitottuk meg a Digimon: The Biggest Dreamer dalával. Soronként váltogattuk az éneket. Mai napig általam egyik legjobb Digimonos dal. Jók ezek a Late Night Karaokéknak egészen oldott a hangulatuk, itt már tényleg mindenki kötetlenül énekel. Akartam még kiállni egy dallal: Okui Masami: Kagen no Tsuki, de nem került már sor rám. Talán jobb is, sirassam a népet egy balladával?

Mazsibazsi tehát elvitt a lakásához, nála aludtam az éjjel. És tényleg alvás volt, mind a ketten kimerültünk, úgyhogy nem sokat beszélgettünk, feküdtünk is le aludni. Jól is esett a 8 órás alvás, teljesen kipihenten ébredtem reggel. Reggel már kicsit beszélgettünk, megbeszéltük az útvonalat, ugyanis kajavásárlással kötöttük egybe. Mindenesetre a reggeli beszélgetés vicces volt, mert valahogy felmerültek a régi idők számítógépei, és mivel ő még csak 18 éves, neki már elképzelhetetlen, hogy voltak idők, amikor tényleg fekete-fehér monitorok voltak, internet akkor még sehol nem volt, és itt volt egy elszólásom, amikor azt mondtam, hogy akkoriban még csak pár megadrive-os gépek voltak. Bazsi rögtön kijavít, hogy Megadrive-ja a Segának volt. Igen, igen, megabyte-os. :D

Összekészülődtünk, elindultunk, de nem kellett még kocsiba szállni, mert a közelben lévő SPAR tényleg a ház végénél volt. Itt vásároltunk be majdnem egész napra. Azért csak majdnem, mert másfajta kajára is igényem volt, ezért elmentünk a Burger King-be, de itt már a Kerepesi útiban voltunk. Volt egy Whopper menü + Whopper Junior szendviccsel, én ezt kértem. Ezért szeretem nagyon a Burger Kinget, mert nagyon belaktam és viszonylag olcsó volt. Innen aztán már a Hungexpóba mentünk. Ahogy szokás, vasárnap kevesebben voltunk, és az emberek is később szállingóztak be. De jó volt a hangulat már az elejétől fogva. A GHOST SWEEPER Mikami anime openingjével, a GHOST SWEEPER-rel kezdtem a napot. Most nézem ezt az animét, és az a fajta, ami kategóriájában mestermű, ezért 10/10 pontra értékeltem magamban. Nagyon jók a karakterek, és jól megcsinálták azt a sablont is, hogy különböző személyiségű karaktereket raktak egybe, és ebből csináltak óriási poénokat. A nagy poénokat persze Yokoshima Tadao, a szerencsétlen főszereplő srác csinálja, akinek gyengéje a nők, és nem érdekli, ha akkora pofont kap, hogy felkenődik a plafonra, az "élményért" megérte neki. Igazából eléggé sablonosnak hat, nem is akarom ez alól felmenteni, a kivitelezés az, amiben tarol nálam az anime.

A zene tippmix egész jó volt, Miroku-val és Mazsibazsi-val alkottunk egy csoportot. Én voltam középen, és írtam a válaszokat a lapra. Többször volt olyan, hogy a tippemet egyedül adtam le, mielőtt a többiek hozzá tudtak volna szólni, de a döntő többségében megbeszéltük előre a válaszokat. Sokat tippeltünk, volt néhány, amit viszont biztosra tudtunk. Nálam Endoh Masaaki hangja volt a biztosíték, hogy az a bizonyos dal tőle a GaoGaiGar cuccból a retro részlegben. De az Uchuu no Kishi: Tekkaman Blade anime openingje mosolyogtatott meg a legjobban, amikor megszólalt, ezt az animét pont most nézem. Jó volt egyébként a tippmix, nagyjából erre is ugyanazt lehet elmondani, hogy a nehézsége attól függ, hogy mennyire ismerjük az animéket, videojátékokat. Ezt egyértelműen a hardcore animések közül nyeri meg valaki.

A zene tippmix után lementem megnézni a konzol részleget, elsősorban az érdekelt, hogy mik vannak a retro részlegben. Mert a legújabb trendek szépek és jók, de túl nagy a felhajtás körülük. A retro konzoloknál jobb ejtőzni. A sok régi gép közül épp a Sega Dreamcast volt szabad, na legalább fogok kezembe életemben először Dreamcast controllert, miután erre eddig nem volt példa. Sokáig mondjuk nem volt a kezemben, mert Star Wars játék volt benne, abban meg nem vagyok érdekelt. Amint felszabadult a Sega Master System, azonnal mentem is át, mert abban Sonic the Hedgehog volt. Ez is bekerült azon játékok közé, amit nem tudok elégszer végigjátszani, és az elejét betéve ismerem már. De sokáig nem maradtam, mert hamarosan következtem volna énekben. Le is maradtam róla szépen.

De visszahívtak, egy férfidalt énekeltem immár. Suzuki Yuuto: Garden of Eden dalával egy adósságomat akartam "törleszteni", ugyanis elénekeltem ezt a dalt 2011-ben valamelyik conon, de akkor nem ment. Ráadásul szenvedtem is, mert rosszul énekeltem ki a magas hangokat, és konkrétan fizikai fájdalmat éreztem a derekamnál. Most is tisztán vissza tudom idézni, milyen volt. De most prímán ment. Egy-két kisebb hibától eltekintve elégedett voltam magammal. A másik szintén a régi idők emlékére szól. Valaki elénekelte a Lovely Complex openinget, erről eszembe jutott, hogy nemrég néztem meg az animét, és az ending régen sokat szólt, gondoltam, miért ne? De bírom egyébként a spontán választásokat. Annak ellenére, hogy soha nem gyakoroltam, csak sokat hallgattam a dalt, nagyon jól ment, de azért lehet érezni, hogy azért magas férfihangra írták ezt a dalt. A végére már kifárasztott a dal rendesen. De jó érzés volt énekelni.

Nagyon jól eltelt az idő, de vége lett ennek a hétvégének is. Annak nagyon örültem, hogy végre elkezdek mozogni is a színpadon, nemcsak oldottan éneklek. Ha így haladok, a következő énekversenyre kész leszek én is egy komplett előadást adni egy dal erejéig. Az valószínűleg 2019. tavaszán lesz, de sebaj, türelemmel várok. Addig is fejlődök. És még valami: Leea akkor dobja be a legjobb szóvicceket, amikor fáradt. Szombat este nagyokat brillírozott. Az egyik legjobb az volt, amikor felköszöntötték Ábrahámot, a hangtechnikust, aznap volt a születésnapja. És egy sajátságos változatú Halász Judit: Boldog születésnapot dallal köszöntötték fel a szervezők, amit azt hiszem, MC Hawer remixelt meg... Valami ilyesmi rémlik. A lényeg, hogy Leea nem ismerte ezt a változatot, Mystra megkérdezte: "Nem vágod ezt a verziót?" Leea nevetve válaszolja, hogy "nincs ollóm". Ez úgy jól esett. Amúgy alapvetően én sem szeretem ezt a "nem vágod?" szöveget, olyan idiótán hangzik.

Mivel a Nyugatiból indult a vonat, ezért 16.45 körül indultam el, hogy biztosan elérjem a 17.55-kor induló vonatot. Túlzottan óvatos voltam, így is volt alsó hangon 20 perc, mire indult a vonat. Hazafele úton gyakoroltam az angol érettségire, valamint olvastam Tari Annamária: #yz Generációk Online című könyvét. Szeretem a stílusát, élmény minden egyes könyvét olvasni, és sokat segít abban, hogy megértsem a digitális generáció sajátosságait. A MondoConon meg nagyon jól éreztem magam, nyáron is találkozunk.

Karaoke tervek a 2016. nyári MondoCon-ra

Hihetetlen, hogy úgy várom a 2016. nyári MondoCon karaokéját, mintha először mennék. Van is bőven tervem, hogy mit énekelnék. Megismertem néhány dalt idén, amit meg is szerettem, és jól is megy. Ezek az alábbiak:

• HIRO-X - future (Prince of Tennis OP01)
• Kimeru - You got game? (Prince of Tennis ED01)
• HIRO-X - THE MEANING OF TRUTH (F-Zero: Falcon Densetsu OP)
• Endoh Masaaki - DESTINY (OVA éX-Driver IN)
• Wada Kouji - Seven
• Kimeru - CHAIN OF MIND

Meg lehet, hogy bevállalok valamit Hayashibara Megumi-tól vagy Okui Masami-tól, csak hogy ne feledkezzek meg jószokásomról. A naked mind jár a fejemben, hogy az jól megy. Meg esetleg az Aoi Namida, az tipikus nyári dal nálam. Hayashibara Megumitól meg a Lively Motion a nagy kedvenc, de az annyira rossz, hogy a verséje olyan mély. Menni megy, de szerintem nem hangzik tőlem jól.

A felsorolásban pedig jobbnál jobb férfidalok vannak, már írtam róluk. Ahogy próbáltam énekelni őket, mindegyik megy. A Sevennel és a future-rel nem lesz gond, a THE MEANING OF TRUTH legmagasabb énekhangjai még kijönnek, de a Kimeru dalok már neccesek. Ráadásul a CHAIN OF MIND hihetetlenül érzelgős dal, tehát elő is kell tudni adni hitelesen.

Kimeru-nek egy időben elég sok dalával megismerkedtem, az OVERLAP kislemezig rendben van a dolog, de utána egyre élesebb váltás jött, és egyre furcsább érzés volt hallgatni az újabb dalait. Aztán találtam néhány érdekes képet róla, végül Sleeplesslydiának írtam meg E-mailben a gyanúmat. Ő világosított fel, de ő is csak tippeket írt, mert Kimeru nem nyilatkozik a magánéletéről, sőt még a valódi nevét sem árulta el soha. Az biztos, hogy nagyon érdekes dalai vannak, főleg 2006-tól.

HIRO-X dalait meg továbbra is nagyon szeretem, olyan dalai vannak, amivel tökéletesen azonosulni tudok. Sajnálom, hogy csak öt kislemeze van összesen. :( De legalább nem lesz problémás beszerezni őket, főleg, hogy a Calling kislemez már meg is van. Viszont a THE MEANING OF TRUTH single továbbra is nagyon drága. Újonnan 100 dollár, de használtan sem sokkal olcsóbb. Sőt, alábecsültem az árat, mert a brit amazonon egy darab van csak, az is 167 font. Árban lassan eléri Okui Masami: Yume ni Konnichiwa kislemez árát. Azért is jó lenne, ha meglenne, mert a B-side tracket is nagyon szeretem, de sehol nem található meg a szövege. Lehetne abból is karaokét csinálni.

Az Endoh Masaaki dal meg szerencsére nem olyan nehéz, annak ellenére, hogy milyen hangterjedelme van az énekesnek. Ez menni fog, főleg, hogy ha karaoke verzióban benne van a "JUST DO IT!" ordítás, ami viszont már nem menne. Az OVA-ban amúgy az első részben hangzott fel ez a szám. Tehát jelöltek vannak, ahogy izgalom is van bőven.

Egy korszak lezárása

Véget ért a 2015-ös év. Érdekes, hogy a számmisztika szerint ez az év a kiteljesedés éve, mivel az évszám jegyeinek összege 8. És két kör a tökéletesség... Annyira nem merültem bele. A jövő évi, meg a lezárás éve lesz (számjegyek összege 9). Megmondom őszintén, nem hiszek a számmisztikában. Különben is, nekem inkább az idei volt a 9-es év. Nagy változásokon megyek keresztül, és úgy érzem, hogy a jövő év az új kezdet éve lesz, a megújulás, a nagy változások éve. Biztosan sok fájdalommal fog járni, de izgalommal nézek elébe.

De annyira nem akarok belemenni, meg nagy érzelgősségeket írni, írtam már eleget az utóbbi években ilyesmiket. Inkább a lássuk a nagy zenei statisztikát, amit minden évben kiteszek.

Először is megválasztottam az év dalát. Sokáig azt gondoltam, hogy angela: Exist dala lesz az, de októberben jött Suara, és az Utawarerumono: Itsuwari no Kamen dalaival helyretette a dolgokat, innen meg már nyilvánvaló volt, hogy melyik idén a legjobb dal:

Suara: Nue Dori

Nem gondoltam volna, hogy ennyire hatásos dallal fog jelentkezni. Tökéletes katarzis élmény, teljes mértékig azonosultam a dallal.

És akkor lássuk a szokásos évi Last.fm statisztikát, biztos vagyok abban, hogy idénre is vannak meglepetések. Zárójelben annak száma látható, hogy hány alkalommal hallgattam az adott előadót, albumot vagy dalt.

Top 10 előadók 2015

1. JAM Project (2.498)
2. Okui Masami (1.785)
3. Matsumoto Rica (1.422)
4. Hayashibara Megumi (1.177)
5. Suara (924)
6. Yonekura Chihiro (792)
7. Endoh Masaaki (557)
8. Zorán (506)
9. Kitadani Hiroshi (456)
10. Ichiro Mizuki (311)

Meglepett, hogy a JAM Project lett az első, nem emlékszem arra, hogy ennyiszer hallgattam volna őket. Viszont Matsumoto Rica és a Pokémon hatalmas durranás volt az év első felében. Az idei év újdonságai mellett a Pokémonos dalok voltak az év legnagyobb menőségei. De menjünk is tovább, lássuk az albumokat:

Top 10 albumok 2015

1. Yonekura Chihiro: BEST OF CHIHIROX II (414)
2. Hayashibara Megumi: Time Capsule (405)
3. Okui Masami: Symbolic Bride (373)
4. JAM Project BEST COLLECTION XI X less force (345)
5. Suara: Koe (345)
6. Matsumoto Rica ga Utau Pokémon Songs Best (282)
7. Kitadani Hiroshi: SCORE (207)
8. Mizuki Ichiro: THE HERO!! ~Mr. Anison~ (126)
9. Kushida Akira: 40 Shuunenkinen BEST ~TV size Shuu + Mishuuroku Shinkyoku (126)
10. Matsumoto Rica: RICA the BEST (118)

Hát, azt mondanám, hogy az újdonságok megmentették a mundér becsületét, mert amúgy borzasztó lett volna az album lista. És megint érdekes, hogy hány negatívumot írtam Yonekura Chihiro dalairól és előadásairól, mégis ő végzett az élen. Van valami különleges benne, ami miatt mégiscsak a pozitívumok dmoniálnak. Mert az is van szép számmal. Szeressük őt. De hogy állunk a kislemezekkel?

Top 10 kislemezek 2015

1. Matsumoto Rica: Yajirushi ni Natte! (200)
2. Hayashibara Megumi: Sanhara ~Seinaru Chikara~ (179)
3. Matsumoto Rica: OK! (171)
4. Matsumoto Rica: Challenger!! (161)
5. Okui Masami: Takarabako -TREASURE BOX- (153)
6. Endoh Masaaki: Kankyou Choujin Ecogainder (140)
7. Matsumoto Rica: Spurt! (122)
8. Suara: Fuantei na Kamisama (121)
9. JAM Project: B.B. (115)
10. Matsumoto Rica: Mezase Pokémon Master (110)

Itt látszik meg, mekkora Matsumoto Rica dominancia volt az év elején. Nem is idei kislemez lett az első, sőt, ideiek eléggé szerényen szerepeltek a Pokémonos kislemezekhez képest. Egyedül Hayashibara Megumi tartotta a frontot. Az Endoh Masaaki kislemez pedig továbbra is élbolyban, ugyanis az év elején megtaláltam a Kankyou Choujin Ecogainder sorozatot, azt néztem, és annak hatására hallgattam sokat a kislemezt. Meg hát soha nem elég a dalaiból. És mi a helyzet a dalokkal? Naná, hogy sok Matsumoto Rica-féle Pokémonos dal van jelen. De vajon mennyi?

Top 100 dalok 2015

1. Matsumoto Rica: Yajirushi ni Natte! (127)
2. Matsumoto Rica: Mezase Pokémon Master (123)
3. Matsumoto Rica: Challenger!! (122)
4. Matsumoto Rica: Spurt! (105)
5. Matsumoto Rica: OK! (Original Karaoke) (98)
6. Matsumoto Rica: OK! (95)
7. JAM Project: PRAY FOR YOU (94)
8. Suara: I'm a beast (92)
9. Kitadani Hiroshi: Baku Atsu! Geist Crusher (91)
10. Matsumoto Rica: Best Wishes! (90)
11. Endoh Masaaki: Kankyou Choujin Ecogainder (88)
12. JAM Project: B.B. (78)
13. JAM Project: Honoo no Kokuin -DIVINE FLAME- (78)
14. Okui Masami: Takarabako -TREASURE BOX- (74)
15. Kitadani Hiroshi: DEEP RED (73)
16. Hayashibara Megumi: Stay (69)
17. Suara: Nue Dori (69)
18. Matsumoto Rica: Yajirushi ni Natte! (Original Karaoke) (67)
19. Mizuki Ichiro: Mazinger Z (21st Century Ver.) (66)
20. Matsumoto Rica: Rival! (65)
21. Matsumoto Rica: TYPE:WILD
22. JAM Project: Rebellion ~Hangyaku no Senshitachi~
23. Matsumoto Rica: High Touch!
24. Okui Masami: Takarabako -TREASURE BOX- (Instrumental)
25. Matsumoto Rica: Challenger (Original Karaoke)
26. Suara: Yume ka Utsutsu ka
27. JAM Project: PLATONIC
28. Endoh Masaaki: Kankyou Choujin Ecogainder (off vocal)
29. JAM Project: Maverick ~Kakusei Sareshi Kemono~
30. Endoh Masaaki: DESTINY
31. Okui Masami: M2000 ~PROLOGUE~
32. Kitadani Hiroshi: Justice of darkness ~Youkai Ningen Bem no Theme~
33. Rúzsa Magdi: Ég és Föld
34. Okui Masami: Symbolic Bride ~Rebellion of Valkyrie~
35. Okui Masami: Hikari he ~I pray to be given~
36. JAM Project: Raiba ~Tusk of thunder~
37. JAM Project: Maverick ~Kakusei Sareshi Kemono~ (off vocal)
38. Suara: Koe wo Kikasete
39. JAM Project: Over the Top!
40. Endoh Masaaki: BELIEVE IN NEXUS
41. angela: Exist
42. Mizuki Ichiro: Devilman no Uta (21st Century Ver.)
43. Matsumoto Rica: Aa, Mujou ~Genroku Chaya Oharu~
44. Matsumoto Rica: Spurt! (Original Karaoke)
45. Suara: Kachoufuugetsu
46. JAM Project: Over the Top! (Off Vocal Version)
47. The Bucketheads: The Bomb! (These Sounds Fall Into My Mind)
48. JAM Project: RISING FORCE
49. Endoh Masaaki: Oh, Senhora! ~Koi no Album Bura Kyuuden~
50. JAM Project: Breakthrough
51. Suara: Blue Bird
52. Suara: Kimi no Maede wa Shounen no Mama
53. Prognózis: Tele van a város szerelemmel
54. Okui Masami: CHAOS LOVE
55. Carpe Diem: Carpe Diem
56. Yonekura Chihiro: Seize the Days
57. JAM Project: TORNADO
58. Suara: Future World
59. Alex Gaudino: Destination Calabria
60. Yonekura Chihiro: Lion no Tsubasa
61. Kitadani Hiroshi: Endless Dream
62. Sakuraba Motoi: Tiny's Theme
63. Matsumoto Rica: Oyasumi Boku no Pikachu
64. Endoh Masaaki: LIVE in Baghdad
65. Technotronic: Get Up! (Before The Night Is Over)
66. Kageyama Hironobu: Super Survivor
67. Kitadani Hiroshi: Ex Dreamer
68. JAM Project: EMERGE ~Shikkoku no Tsubasa~
69. Hayashibara Megumi: Happy Happy
70. Kushida Akira: Hoero Jiban!
71. JAM Project: Shakunetsu no Houkou ~Legend of GAMERA~
72. JAM Project: The Light of Life -Chiisana Hana no You ni-
73. Hayashibara Megumi: Clover Innocence
74. JAM Project: THE HERO!! ~Ikareru Kobushi ni Hi wo Tsukero~
75. JAM Project: Shoot the Monster!
76. JAM Project: THE HERO!! ~Ikareru Kobushi ni Hi wo Tsukero~ (off vocal)
77. JAM Project: Shoot the Monster! (off vocal)
78. Okui Masami: Mata Ashita
79. Okui Masami: Dogma
80. Okui Masami: FISSION
81. Okui Masami: Koi Suru Omoi
82. Suara: Fuantei na Kamisama
83. JAM Project: my memory, your memory
84. JAM Project: EMERGE ~Shikkoku no Tsubasa~ (off vocal)
85. JAM Project: The Light of Life -Chiisana Hana no You ni- (off vocal)
86. Yonekura Chihiro: Butterfly Kiss
87. Hayashibara Megumi: raks-ati ~Kimi wo Mamoru~
88. Matsumoto Rica: Minna ga Iru Kara
89. Okui Masami: Sora no Uta
90. Okui Masami: Aoi Namida
91. Neon Jungle: Welcome to the Jungle
92. JAM Project: WANDERERS
93. JAM Project: Ideyo, Gaia Leon
94. Kato Emiri: Ichigo Jam
95. KAORI: Watashi, Makenai ~Haruka no Theme~
96. Okui Masami: labyrinth
97. Okui Masami: REINACARNATION
98. Okui Masami: Energy
99. r.o.r/s: escape (Instrumental)
100. JAM Project: Gasshin! God Gravion

A japán zene 2015-ös éve

Mármint azon része, melyben érdekelt vagyok. Mivel tegnap volt az év utolsó szerdája, ezért idén nem jelenik meg több japán zenei kiadvány (egyébként is december 31. van), azt gondolom, érdemes átnézni, milyen albumok és kislemezek jelentek meg ebben az évben.

Eléggé változatos és szélsőséges az összkép, ami a megjelenéseket és az eladási adatokat illeti. Voltak visszatérők, voltak nagy sikerek, és hatalmas bukások is. Némely esetben joggal gondolhattuk, hogy egy előadó új kezdet elé néz a nagy sikerével, de sajnos volt olyan is, ahol kérdőre vonhatnánk az adott kiadvány létjogosultságát vagy a szörnyű eladási adatok miatt, vagy a minősége miatt. Lássuk havi bontásban a legfontosabb megjelenéseket:

Február:

• Február 11: angela - Exist
• Február 11: angela - "Soukyuu no Fafner" Complete Best Album
• Február 11: JAM Project - B.B.
• Február 25: Okui Masami - Takarabako -TREASURE BOX-

Március:

• Március 18: Fukuyama Yoshiki - Magnolia

Április:

• Április 22: JAM Project - Kessen the Final Round

Május

• Május 20: angela - ONE WAY

Június:

• Június 10: Okui Masami - Symbolic Bride
• Június 17: Hayashibara Megumi: Time Capsule
• Június 17: JAM Project BEST COLLECTION XI - X less force

Július:

• Július 22: JAM Project - EMERGE ~Shikkoku no Tsubasa~

Szeptember:

• Szeptember 9: JAM Project 15th Anniversary STRONG BEST ALBUM Motto! Motto!!

Október:

• Október 7: Endoh Masaaki - ENSON3
• Október 14: Suara - Koe
• Október 21: Hayashibara Megumi - Sanhara ~Seinaru Chikara~
• Október 21: JAM Project - THE HERO!! ~Ikareru Kobushi ni Hi wo Tsukero~
• Október 21: ALI PROJECT - Haramitsu Renge
• Október 28: Yonekura Chihiro - BEST OF CHIHIROX II

November:

• November 4: Suara - Fuantei na Kamisama
• November 18: Matsumoto Rica - Soup

December:

• December 23: JAM Project - Guren no Tsuki ~Kakusareshi Yami Monogatari~

Azért idénre bőven volt kiadvány, bár az is igaz, hogy ennek kb. fele JAM Project, vagy tagjainak újdonsága. És ahogy írtam, eléggé változatos az összkép. A legrosszabb a JAM Project 15. évfordulós albuma, az gondolatban a kukában landolt. Sokat gondolkodtam annál az albumnál, hogy a stílusuk nem sokat változott az idők során, sőt a hangulatvilág megmaradt, de akkor miért nem voltak képesek a régi dalaikat úgy előadni, mint annak idején? Olyan, mintha kiégtek volna, semmi tűz nincs bennük. Pedig nagyon jó lehetett volna. Volt egy ALI PROJECT album és kislemez, de szándékosan csak a kislemezt listáztam ki. A stúdióalbumnak a tavalyi után egyáltalán nem szavaztam bizalmat. A kislemezt is csak nagyon nehezen vettem elő, konkrétan tegnap. Azzal is úgy voltam, hogy biztosan nem olyan, már, mint a korábbi nagyok. Egy kicsit sajnálom, hogy nem bíztam benne, mert bár tényleg nem lett annyira jó, mint azok a bizonyos nagyok, de messze felülmúlja az utóbbi évek stúdióalbumainak dalait. Látni kellett volna, micsoda mosoly ült ki az arcomra, amikor meghallottam az énekesnő hangját. Annyi érzés és emlék tért vissza, hogy hihetetlen. Hiányzott azért, megmondom őszintén. Azt hiszem, meg fogom szeretni a kislemezt, csak nem az a fajta, amelyiket végighallgatom elsőre, és minden gondolatom körülötte forog. Angelától is kihagytam egy kislemezt. Lehet, hogy az ő esetükben is kár volt, hogy hanyagoltam őket idén. Az Exist annyira tetszett, hogy számomra ott van minden idők legjobb angela dalai között. A Kishi Koushinkyoku-t egyszer meghallgattam (ez maradt ki), egyedi volt meg minden, de egyáltalán nem inspirált arra, hogy többször végighallgassam.

Azért arra mindenképpen jó ez az összegzés, hogy átgondoljam, hogy mik voltak idén a számomra érdekes megjelenések. mert így végül meghallgattam az angela DEAD OR ALIVE kislemezt is, és bejött nagyon. Érdekes, hogy általában egy előadónak ha egy kislemezén az adott opening és ending dala is szerepel, akkor mindkét dal erős, de ha csak az opening vagy az ending a címadó dal, akkor a második dalon érződik, hogy lényegében csak kitölti a helyet, de korántsem annyira domináns, mint a címadó dal. Az új angela kislemez esetében meg jobban tetszik az ending dal, a második. Ezzel is csak most ismerkedek, így komolyan nem tudok véleményt írni róla. De az biztos, hogy örülök, hogy megismertem és végül örvendek az új ALI PROJECT és angela kislemeznek.

És mi van a többiekkel? Okui Masami az élő példája a szélsőségeknek. Az év elején megjelentetett Takarabako -TREASURE BOX- kislemezzel több rekordot is megdöntött. Például soha nem volt olyan jó helyezése, mint az új kislemezzel, a 15. hely nagyon szép teljesítmény tőle. Azt reméltem, hogy a Symbolic Bride album ha nem is követi feltétlen ezt a trendet, de jobb teljesítményt mutat fel, mint az utóbbi évek albumai. Ehhez képest a legrosszabbul teljesítő album lett az énekesnő összes albuma közül. Hatalmas csalódás volt, nem is gondoltam volna, hogy van lejjebb a Self Satisfaction II eladásainál. Mondjuk magát az albumot is nehezen szoktam meg, többször végig kellett hallgassam, hogy magamévá tegyem. De azóta semmi gondom nincs vele, és szeretem. A JAM Project-nek egy kiugró példája van. A THE HERO!! ~Ikareru Kobushi ni Hi wo Tsukero~ kislemez... nagyon rég nem volt kiadványuk 10.000-es eladás fölött, most pedig nagyon úgy néz ki, hogy akár dobogós is lehet az összes JAM Project kislemez között. Nézem a ONE-PUNCH MAN animét, érdekes egy sorozat. Holnap fogom az utolsó részt megnézni. Érdekes ez a paródia dolog. Tetszetős, de nem tudtam azonnal magamévá tenni. Majd később írok róla többet is. Szóval van ez a kislemez kiugró eredménnyel, de a többi négy... Nagyon lent van. És már tudható, hogy a Guren no Tsuki kislemeznek is jó, ha meglesz a 2.000-es összeladás, de amúgy ugyanott folytatták, ahol az EMERGE-nél félbehagyták. Komolyan elgondolkodtam azon, hogy ilyen eladások mellett érdemes-e újabb kislemezeket kiadni. Nem gondolom, hogy így megéri anyagilag, ilyen lendülettel nem fognak tudni sokáig aktívak maradni. Bár a B.B. kislemez nagyon tetszik. Megjelenésekor sokat énekeltem magamban a "Bloody Brother!" refrén szöveget. Suara az, aki csak pozitív teljesítményt ért el, ő az egyik nagy visszatérő. Azzal, hogy újra van Utawarerumono anime, nagyban visszahozta az énekesnőt a pályára. Szép sikerei vannak a Fuantei na Kamisama kislemeznek. Mondjuk nem csoda, az anime is nagyon jó lett. Remélhetőleg ez a visszatérés tartós lesz. A Koe album is szépen szerepelt. Imádom, sokat hallgattam idén.

Ennyi lenne idénre. Örülök annak, hogy sokkal több kiadvány jelent meg idén kedvenc előadóimtól, mint tavaly. Örülök a visszatérőknek, Suarának, Hayashibara Megumi-nak, Yonekura Chihiro BEST OF CHIHIROX II albumáért is hálás vagyok. És már tudható, hogy a jövő év eleje is erős lesz, hiszen dupla szezonos az Utawarerumono, így jön az új Suara kislemez, a JAM Project már február elején jelentkezik a soron következő kislemezzel, mivel a GARO -Guren no Tsuki- anime is dupla szezonos. Hayashibara Megumi is új kislemezzel és albummal készül februárra. Nagyon várom őket. Remélem, hogy a 2016-os év is ennyire gazdag lesz japán zenei téren, mint az idei.

Masaaki Endoh: ENSON3

Megjelenés: 2015. október 7.
Kiadó: Lantis
LACA-15510
Ár: ¥3.240

1. Kimi no Shiranai Monogatari (君の知らない物語) 5:33
2. Kasa Buta (カサブタ) 3:33
3. Ojamajo Carnival!! (おジャ魔女カーニバル!!) 4:10
4. Eiyuu (英雄) 3:56
5. Snow Halation 5:13
6. DREAM SOLISTER 4:57
7. Pegasus Gensou (ペガサス幻想) 4:22
8. Bokutachi no Yukue (僕たちの行方) 4:50
9. My Soul, Your Beats! 4:27
10. Kimi ga Suki Dato Sakebitai (君が好きだと叫びたい) 3:51
11. Good Bye, Good Luck 3:40
12. Orion wo Nazoru (オリオンをなぞる) 4:25
13. Mata Ashita (またあした) 5:06

ENSON3 Masaaki Endoh 3. feldolgozásalbuma. Az album a 24. helyet érte el az Oricon charton, 4 hétig volt listán és 4.332 példányt adtak el belőle.

Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3

Hetek száma	H	K	Sz	Cs	P	Sz	V	Helyezés	Eladás
1. hét	-	18	13	25	37	34	46	24	2.632
2. hét	34	74	62	70	87	64	-	76	739
3. hét	85	-	-	-	-	-	-	104	633
4. hét	-	-	-	-	-	-	-	228	328
Összes eladás									4.332

Vélemények az éX-Driver OVA dalokról

Nem nagy szám az éX-Driver, nem is néztem végig a 6 részes OVA-t, mert bár elvileg a sebességről meg autósüldözésről szól, maga a történet nem valami dinamikus. Meg persze csak a zene miatt érdekel, hiszen az opening előadója a JAM Project, méghozzá az első két kislemezük szól az éX-Driver-höz, az első az OVA-hoz, a második pedig a mozifilmhez. És vannak annyira jók, hogy inspiráljanak arra, hogy megnézzem a sorozatot. Csak megint felfedeztem egy furcsaságot. Szinte mindig csalódtam azokban az animékben, melyek dalait a kedvenc előadóim éneklik. Némelyik már nem is B-, hanem C-, rosszabb esetben D-kategóriás sorozatok. Egy-két részt megnézek belőlük, hogy éppen tudjam miről van szó, és ezzel abba is marad a dolog. Ez is magyarázat lehet arra, hogy miért nem ismertek ezek a dalok és az előadóik. Az éX-Driver még éppen belefér a B-kategóriába, mert azért el tudom képzelni, van olyan, aki megszereti, de csodát tényleg nem kell várni tőle. Hat számot ismerek a sorozatból, ezeket venném most nagyító alá.

1. JAM Project - Kaze ni Nare: Az OVA opening dala, a legelső JAM Project szám, ezzel debütáltak. Már itt is megmutatták, hogy mire képesek, hogyan képzelik el a zenei karrierjüket. Bár egyelőre Matsumoto Rica erőteljes hangjával van lehetőségünk megbarátkozni. Már szólókarrierjében is vannak olyan dalok, melyekben erősen énekel, de igazán a JAM Project-ben mutatta meg, hogy mire képes. Nő létére hű az együttes alapelvéhez, és hangja alkalmas a powerful pop, rock stílushoz. A dalt még érdekesebbé teszi a többi tag rappelése. És az érdekes japán-angol tudás... Vajon honnan vették a "NOBODY CAN BE WINDS!" szöveget? Még logikával sem nagyon lehet értelmet találni neki. Mindettől függetlenül szívesen hallgatom ezt a számot. 8/10
2. JAM Project - CRAZY REVOLUTION: És most Kageyama Hironobu mutatkozik be az OVA egyik insert dalával. Ha jól emlékszem, a 3. részben hangzott fel, de nem vennék mérget rá. Egyébként egyedi dal, Kage-chan éneke a '60-as, '70-es évek könnyed rock 'n roll stílusát idézi. Maga a dal is könnyedebb, énekével pedig emeli ezt a hangulatot. De ez a dal nem kifejezetten szóló, többet énekel Matsumoto Rica, aki nagyon megerősíti ezt a dalt, hiszen Kage-chan a maga könnyed énekével kellemessé teszi a hangzást, majd jön a Pokémonok legnagyobb tanítója az erős hangjával nagyon odateszi magát. Persze igyekeztek tartani a fokozatosságot, a bridge-et, ketten közösen éneklik, majd a refrént veszi át az énekesnő teljes egészében, és ott már nem tartja vissza magát, ami csak kijön belőle. Kicsit elüt a megszokott JAM stílustól, de szerethető a szám nagyon. 8/10
3. MILK - Sniper: Talán azért is, mert nagyon nehezen sikerült megszerezni a kislemezt, de nagyon szeretem ezt a számot, pedig stílusban jelentősen eltér a JAM Project-től. A MILK egy duó, melyet egy testvérpáros alkot. A két lánynak nincs kifejezetten nagy énekhangja, a dal is tipikusan olyan, amit nem a minősége, hanem a hangulata miatt szeretünk meg. És soha nem rejtem véka alá, hogy nálam a hangulat fontosabb, mint a minőség, és hangulat tekintetében elsőszámú, nagyon szeretem hallgatni. Énekben nincs nagy hangterjedelem, de amiben énekelnek, az hibátlan. 9/10
4. Endoh Masaaki - DESTINY: Ebben a dalban viszont minden összeáll. Endoh Masaaki ismét megmutatja mit tud, de ami igazán szerethetővé teszi a számot, az az egyszerűsége. Nincs túlbonyolítva, és ez ad egyfajta bájt a dalnak, mert az elejétől a végéig rendkívül vidám, szinte énekelteti velem, és az egyszerűsége nagyon oldottá tesz. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy Endoh Masaaki a komolyabb hangszerelésű dalokat preferálja, mégis otthonosan mozog ebben is, és élmény hallgatni, hogy ennyire önmagát adja. A refrének végén meg vele kiáltjuk, hogy "JUST DO IT!" 10/10
5. JAM Project - Danger Zone: Leginkább ez a dal tévesztett meg, amikor azt hittem, hogy mennyire dinamikus sorozat lehet az éX-Driver. Hihetetlen dinamikus, gyors dal, akár a Forma 1 betétdala is lehetne. Ebben sem vesz részt mindegyik tag, Endoh Masaaki és Sakamoto Eizo duója ez a szerzemény, és nagyon kemény lett. Tényleg ember legyen a talpán, aki utánuk tudja csinálni. Az elején hallható szintetizátor szóló megadja a féktelen száguldás érzetét, hogy teljesen átadták magukat a sebességnek, és semmi nem számít. Beindítja a dalt, és nincs megállás egészen a végéig. Aki szereti a keményebb rock zenét, és a dinamikus hangzást és éneket, annak kötelező ismerie ezt a számot! 10/10
6. M Rie - It's Emotion: Ezt a dalt ismerem a legkevésbé a 6 közül. M Rie a MILK egyik tagja. Igazából kellemes dal, de amíg nem hallottam a Sniper-t, addig többet nem is jelentett nekem. Most tudom értékelni, mert az OVA ending dala teszi teljessé ezt a dalt. Vannak benne hangszeres érdekességek, de a dal önmagában nem nagy szám, tényleg csak az együttesként felénekelt dallal együtt válik igazán értékessé, mert van mihez kötni. De ennek a dalnak az egyszerűsége azért nem értékelhető igazán, mert az ének sem nagy szám. De a többi dal mellett elmegy, meg lehet hallgatni. 6/10

Összességében nem egy nagy durranás az éX-Driver zenei repertoárja, nem annyira monumentálisak, mint például a Slayers vagy a Neon Genesis Evangelion sorozatok dalai. Ezek a dalok azoknak fog igazán tetszeni, akik értékelik a fent felsorolt előadók munkáját, hiszen ők tudják igazából, hogy mit jelentenek például a JAM Project vagy Endoh Masaaki diszkográfiájában ezek a szerzemények. Természetesen ettől függetlenül bárkinek megtetszhet, ha meghall a dalokban valami különlegeset magának. Ha nincs is jelentőségük a japán zenei iparban ezeknek a számoknak, a szívemben igazán különleges helyet foglalnak el, és mindig öröm lesz hallgatni őket.

MILK - Sniper

Megjelenés: 2000. augusztus 23.
Kiadó: Lantis
LADA-1004
Ár: ¥1.000

1. MILK: Sniper 狙撃手(スナイパー) 3:15
2. Masaaki Endoh: DESTINY 3:50
3. MILK: Sniper (Off Vocal Version) 3:15
4. Masaaki Endoh: DESTINY (Off Vocal Version) 3:47

A Sniper MILK és Masaaki Endoh közös kislemeze. A címadó dal az éX-Driver OVA ending dala, míg a DESTINY a sorozat insert dala, az 1. részben volt hallható. A kislemez nem került fel az Oricon chartra.

Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3

Forró őszi szezon

Méghozzá japán zene tekintetében. Én nem is tudom, mikor volt olyan, amikor ilyen rövid belül ennyi album és kislemez jelenik meg, ami érdekel. Az alábbiak:

Szeptember 9:

• JAM Project 15th Anniversary STRONG BEST ALBUM MOTTO! MOTTO!

Október 7.

• Endoh Masaaki: ENSON3

Október 14.

• Suara: Koe

Október 21.

• Hayashibara Megumi: Sanhara -Seinaru Chikara-
• JAM Project: THE HERO!! ~Ikareru Kobushi ni Hi wo Tsukero~

Október 28.

• Yonekura Chihiro: BEST OF CHIHIROX II

November 4.

• Suara: Fuantei na Kamisama

December 23.

• JAM Project: Guren no Tsuki ~Kakusareshi Yami Monogatari~

Ez 8 megjelenés az utolsó 4 hónapra, nagyon szépnek számít. Szinte visszaidézi a 2009-2010-es időket, amikor ezek az előadók sokkal aktívabbak voltak.

A JAM Project idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját és ezt egy feldolgozásalbummal ünneplik meg, ami már meg is jelent. Először nem gondoltam, hogy fel kéne rá figyelnem, mert azt hittem, hogy egy szimpla válogatásalbum, a dalok eredeti változataival. Ma reggel beszélgettem egy argentin sráccal, aki szintén rajongó, tőle tudtam meg, hogy a dalok újra fel vannak énekelne. Na így már más... lenne, ha nem lennének rajta egészen új dalok is. Bár nyilván úgy jó egy ilyen album, ha felöleli az egész 15 évet, de sokkal szívesebben vettem volna, ha olyan dalok kerülnének túlsúlyba, amiket Okui Masami, Fukuyama Yoshiki és Kitadani Hiroshi még nem énekeltek fel (mivel később léptek be), szívesen hallgatnám, hogy milyenek lennének az ő hangjukkal, új hanszereléssel a régi dalok. Ezzel szemben csak két régi dal van, a CRUSH GEAR FIGHT!! és a SOULTAKER. Szeretem a Rescue Fire és a TRANSFORMERS EVO. dalokat is, de ezeket már hallottuk ebben a felállásban. Akkor lehet nagyon jó az album, ha valami teljesen új hangszereléssel, érdekes zenei motívumokkal lennének teli a dalok, az nagyon feldobná azokat. Úgyhogy nem reménytelen a dolog. Egyelőre nem tudtam meghallgatni, majd holnap válik elérhetővé. Viszont ami kellemes meglepetésként ért, hogy a 15. helyet érte el az Oricon charton, nem is gondoltam volna, hogy ennyire sikeres lesz. Ezzel pedig elérték, hogy eddig ez az együttes legjobb helyezése a karrierje során, nagyon szép, hogy pont egy ilyen jelentős albummal sikerült ezt elérni. És milyen stílszerű, hogy 15. évfordulós album a 15. helyet érte el. Valamit nagyon tudnak a Lantis-nál.

Aztán még két kislemez lesz tőlük. Az októberi egy anime openingje lesz, méghozzá a ONE PUNCH MAN sorozaté, míg a decemberi megjelenésű az új GARO sorozat openingje. Nem nehéz kitalálni, ha egy JAM kislemez a GARO sorozathoz készül. Ha a címben ilyen szavak vannak, mint "Yami", "Dark", "Thunder" és hasonlók, az csakis GARO sorozathoz készülhet. Láttam egy részt belőle, ugyanis a GOLDSTORM széria 11. részében szerepelt Okui Masami, és hát gondoltam, nem hagyhatom ki. Sajnos csak pár másodperces szerepet kapott (de valami csodaszép volt), és maga a sorozat sem kötött le. Nem inspirált arra, hogy néznem kéne a legelejétől. A dalokról meg majd kiderül, hogy milyenek, még félek, mert sajnos az utóbbi idők JAM kislemezei nem arról híresek, hogy elvarázsolnak, magukkal ragadnak és el nem engednek. De az esély jár nekik, nagyon is. Még egy Breakthrough színvonal és mindent megbocsájtok nekik.

Hoppá, igencsak kellemes meglepetés volt,  hogy Endoh Masaaki újabb ENSON albummal jelenik meg. Annyira nem hallgattam az első 2 ENSON albumot, ez a kiadvány sokkal inkább érdekesség lesz számomra, minthogy alig fogom tudni kivárni, hogy meghallgassam a számokat. Viszont az első ENSON albumról ki tudok emelni néhány nagyszerű szerzeményt. Az egyik ilyen a GO GO POWER RANGERS, mely az egyik angol címadó dalnak egy sajátos változata, kétségtelen, hogy nagyon jól áll Endoh Masaaki-nak. A másik nagyon ötletes feldolgozás, az In the Chaos, mely ugye JAM Project dal. Okui Masami énekli fel, a rap pedig Endoh Masaaki mesteri előadása. Az ENSON albumon ezt felcserélték, Endoh Masaaki énekli a fő részt és Okui Masami rappel. Nagyon jó ötlet volt, és az egyedi hangszerelés is csillagos ötös. Amit nem szeretek ezeken az albumokon, hogy ha énekel női előadóktól dalokat (pl. Kimi ga Tame - Suara, Asu he no Brilliant Road - angela, Arashi no Naka de Kagayaite - Yonekura Chihiro), azokat mind egy-egy szinttel lejjebb énekli, így nincs meg az a varázsa, hangulata a daloknak, amik az eredetiben megvoltak, amik olyan egyedivé tették a dalokat. Mert amúgy maga az ének hibátlan, csak Endoh Masaaki esetében szerintem azért értelmetlen lejjebb vinni (tudom, hogy azért viszik le az adott női dalt, ha férfi énekli, hogy passzoljon a hangjához), mert akkora hangterjedelme van, hogy operaénekesnek is szinte már túl jó, ezért lazán el tudta volna abban a hangszínben énekelni. Egyedül ez, de amúgy nagyon rendben vannak ezek a feldolgozásalbumok. Ismert már az ENSON3 dallista, amire mindenképp kíváncsi vagyok, az a Kimi no Shiranai Monogatari, My Soul, Your Beats! A többit nem ismerem. Illetve van egy szám, melynek címe: Good-bye Good Luck. Erről eleinte azt hittem, hogy az Okui Masami dal lesz, az i-magination albumról, majd kiderül, hogy valami Naruto feldolgozás. Soha életemben nem hallottam még. Már egyáltalán nem követem a Narutót, és a dalokat sem tudom, hogy melyik, melyik, pedig egy időben nagyon érdekeltek. Akkor majd kíváncsi leszek az ENSON3-ra.

Hosszú idő után visszatér Suara! Ember legalább ennyire boldog legyen, mint én, amikor értesültem az új albumról és kislemezről. Alig várom őket. Viszont az album (Koe) nagyon érdekes. A Limited Edition kiadás gyakorlatilag 2 mini-albumból áll. Az első lemezen 6 szám van, míg a másodikon 5. Furcsa az elosztás, hiszen ráférne egy albumra. Viszont az elosztás logikus, hiszen az első lemez 6 animés dalt tartalmaz, míg a második 5 saját dalt. És rákerül mind a négy digitális kislemezként megjelent dal is! Valamint végre helyet kap stúdióalbumon a Niji Iro no Mirai és Future World dalok is, de hogy a Blue Bird lemarad az szívfájdalom, mivel az egyik nagy kedvencem tőle. A Fuantei na Kamisama pedig az új kislemez, mert bizony lesz új Utawarerumono anime sorozat, és csak Suara énekelheti az új openinget. Oly izgatottan várom, az Adarnánál máris lefoglaltam a dalokat, már hallom a lelki füleimmel, hogy imádni fogom, és élvezet lesz belőlük kfn-t csinálni.

Hayashibara Megumi olykor-olykor visszatér, megiszik velünk egy kávét, elbeszélget velünk, majd ismét eltűnik évekre. Nagyjából így lehetne jellemezni az elmúlt 10-12 évének karrierjét, de ő ezzel nagyon boldog. Nagyon fontos, hogy úgy adjon ki új albumokat és kislemezeket, hogy abba szívét-lelkét beleteszi, hiszen így szólnak a dalai szívből. És ha úgy érzi, hogy ezt nagy időközökkel tudja megtenni, akkor tegyen így. Egy régi klasszikust vettek elő, a 3×3 EYES animét. Arról egyelőre nem tudok, hogy új sorozat indulna-e, lehet, hogy valami OVA, Movie vagy játék betétdala lesz az új dal, kíváncsi vagyok rá. Konkrétan nem lehet bekategorizálni a 3×3 EYES dalokat, így nem tudom, hogy milyen stílusú dal várható, de nagy érdeklődéssel várom majd.

Végül Yonekura Chihiro. Karrierjének 10. évfordulójára jött a BEST OF CHIHIROX, most, a 20. évfordulóra pedig a BEST OF CHIHIROX II. Ennek a dallistája is ismert, csak a 2005-2014 között megjelent dalok szerepelnek rajta. Ez egyrészről jó, mertnem ismétlődnek a dalok folyamatosan, másrészről meg ezek a dalok is megkapják a maguk tiszteletét azáltal, hogy felkerülnek válogatásalbumra. De azért is örülök ennek a válogatásalbumnak, mert olyan dalok is helyet kapnak rajta, melyek nem jelentek meg sem kislemezen, sem albumon, csak az adott anime vagy videojáték OST albumán volt hallgató. Két CD-s lesz az album, a második lemez egy koncertalbum lesz, azon lesznek rajta a sokak által szeretett igazi klasszikusok, mint az Arashi no Naka de Kagayaite és az Eien no Tobira. Úgyhogy nagyon várós.

Lesz miről írni a közeljövőben japán zenék tekintetében, és én ennek nagyon-nagyon örülök. Várom őket nagyon!